Matula Antal: Népnevelés a csehszlovák köztársaságban (Bratislava. Kultúra, 1929)

A csehszlovákia állam kultúrtörténetéből

a szabadság minden barátjának oda kell hatnia, hogy műveltség ne szorítkozzon, mint eddig, csak bizonyos társadalmi rétegekre, hanem mielőbb az egész nép művelődjön, tanuljon." A „műveltség" szót Havlíček rendesen a humanitás eszményének szellemében használja, a műveltség az ész és jellem harmóniájában rejlik. A „műveltség" Havlíčeknek öntudatot jelent, mely nem pusztán tudáson, hanem az akarat s a jellem képzettségén alapul. Az általános művelésért, vagyis minden embernek minden tekintetben való műveléséért harcolt. Havlíček népművelő céllal, politikamentes „Komenský egyesületet" akart alapítani. Jelszava: „Művelődés révén szabadsághoz jutni", ezen kor népművelésének politikai céljait jellemzi. Az 1848. évi meghiusult fellázadás után az elnj'omatás, elnémulás kora következett be. De a reakció nem tartott soká. A paraszt a robot megszüntetésével (1848) szabaddá lett, a városokban nemzeti érzés lesz úrrá s a cseh szellem feltartóztathatatlanul tör utat magának iskolákban, hivatalokban. A felébredt nemzeti szellemet immár semmi sem bírta elnyomni. A népművelési törekvések erősbítésére a XIX. század 70-es évei óta népművelési egyesületek alakulnak. Legjelentősebb köztük a „Sokol", mely 1862-ben alakult meg. Első elnöke Fűgner Henrik volt, a kiképzés élén Tyrš Miroslav dr. állott. A Sokolegyesület a nép egészségének megtartása, előadások, könyvtárak, olvasótermek alapítása stb. révén a népművelés terén hervadhatatlan! érdemeket szerzett. A Sokol-nevelés a népbe ojtotta az elnyomatás elleni küzdelem egészséges szelleimét s a szabadakaratból való,. testvéri és hazafias fegyelmet s bátorságot. A csehszlovák Sokol-szövetség ma 3000 helyi szervezetben 360.000 tagot 18