Matula Antal: Népnevelés a csehszlovák köztársaságban (Bratislava. Kultúra, 1929)

A csehszlovákia állam kultúrtörténetéből

j án idegen dinasztiák kerülnek a cseh trónra, a lengyel Jagelló család, majd 1526-tól a német Habsburgok. 1620 november 8-án a cseh rendek a fehér­hegyi csatában (Prága mellett) elvesztik önálló­ságukat. Háromszáz évre Habsburg uralom alá kerültek, mely korszak a lakosságnak a katho­likus hitre való visszatérítésével kezdődik. A XIX. század elején a nemzeti mozgalom megállásra késztette a cseh országokban és Szlo­venszkón az elnemzetlenítési törekvéseket. A népnek az iskolán kivüli nevelése iránti törekvés csehszlovák területen a szellemi életnek, rég otthonos jelensége. Az első nyomok egészen a cseh kultúra kezdetére a Kr. u. IX .századba nyúlnak vissza. A 800. év után Csehszlovákia területén tért hódit a keresztény hit, melyet frank és bajor szerzetesek terjesztenek. A IX. század közepén Szlovenszkón kolostoralapítások nyomán népnevelési gócpontok keletkeznek (830-ban Nyit­rán). Cyrill és Method hittérítők megérkezése 863-ban, kiket Rastislav fejedelem hívott az or­szágba, a cseh népnek saját nyelvén való, össze­függő nevelésének és művelésének kezdétét je­lenti. A két fivér népnevelési küldetését bizo­nyítja Mihály császárnak Rastislav fejedelemhez intézett levele, melyet magukkal hoztak s mely­ben ez áll: „Isten, ki azt parancsolja mindenkinek, hogy világosítsa meg elméjét, látta hitedet és törekvésedet s megnyilatkoztatta nyelvetek írá­sát, milyet eddig nem bírtatok, hogy Ti is azon nagy népek közé tartozzatok, melyek saját nyelvükön dicsérik Istent." Cyrill és Method görög szerzetesek ismerték a szláv nyelvet s megkezdték cseh földön nagy nép­művelő tevékenységüket a szláv nyelven megirt 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom