Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

Publicisztika és irodalomtudomány - Turczel Lajos: Győry Dezső lírai életművének feldolgozása (Szeberényi Zoltán: A vox humana poétája)

TURCZEL LAJOS Győry Dezső lírai életművének feldolgozása Szeberényi Zoltán: A vox humana poétája A csehszlovákiai magyar irodalom két világháború kö­zötti szakaszának történeti feldolgozása még nem bonta­kozott ki a kívánt mértékben. Ha az eddigi eredménye­ket mérlegre tesszük, akkor azt kell megállapítanunk, hogy az irodalmi és társadalmi öszefüggéseket feltáró alapozó munkák és az irodalmi folyamatot nagyobb vo­nalakban felmérő összefoglalások már megvannak (Kúria, kvaterka, kultúra, Két kor mezsgyéjén, Első nemzedék) vagy kiadás előtt állnak. Ide sorolhatjuk azokat a mun­kákat is, amelyek a kisebbségi társadalom fejlődésének, a haladó szellemiség érvényesülésének jelentős mozzana­tait tárták fel: Hét próba, Keressétek, ami összeköt. Szinte teljes mértékben hiányzik viszont az, ami a rendszeres irodalomtörténet megírásához szintén alapfel­tételül szolgál: az egyéni életművek monografikus fel­dolgozása. Ezen a téren eddig csak néhány kísérletet tarthatunk számon: Farkas Gyula panegirisz jellegű bro­súráját Mécs Lászlóról (a Hankiss János által szerkesztett Kortársaink című sorozat 7. száma), Csanda Sándor na­gyobb terjedelmű tanulmányát Sellyei Józsefről (a Nádas házak című kötet előszava) és Kovács Győző kismonográ­fiáját Fábry Zoltánról. Kisebb terjedelmük ellenére út­törő jelentőségű portréknak számítanak azok a tanul­mányok, melyeket Szalatnai Rezső a Magyar Figyelő ben Győry Dezsőről és Vozári Dezsőről jelentetett meg. Az első olyan teljes monográfia, mely csehszlovákiai magyar szépíróról készült, csak most, az 1972-es év végén látott napvilágot. Szeberényi Zoltánnak A vox humana 499

Next

/
Oldalképek
Tartalom