Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve
Publicisztika és irodalomtudomány - Zsilka Tibor: Csanda Sándor: Valóság és illúzió
Csanda Sándor könyvének második részében csehszlovákiai magyar irodalmi kérdésekkel foglalkozik. Sellyei József élete és viűvei és Az Üt küzdelme a csehszlovákiai magyar irodalomért című tanulmányának jelentőségét és fontosságát már címük is sejteti. A szerző Sellyei Józsefről szóló tanulmányában szinte egy monográfiára jellemző alapossággal és pontossággal tárgyalja a két világháború közötti csehszlovákiai magyar irodalom egyik legkiválóbb írójának életét és munkásságát. Ismerteti azokat a társadalmi körülményeket is, melyek Sellyeit íróvá érlelték. Vázolja, hogyan karolta fel a már fiatal korától írásra hajlamot érző huszonegy éves parasztfiút a romániai Korunk nagy műveltségű főszerkesztője, Gaál Gábor, akinek hibájául csupán az róható fel, hogy az írót elszigetelte Móricz Zsigmond Nyugatjától. Később a sarlósok is felfedezték, és Morvay Gyulával együtt a csehszlovákiai magyar parasztvalóság leghitelesebb ábrázolójának tartották. A szerző Sellyei politikai állásfoglalására is rátér, majd részletesen kifejti halálának körülményeit. Csandának Az Üt című kultúrpolitikai folyóiratról szóló tanulmánya lényegében adalék az egyetemes magyar szocialista és kommunista irodalom hagyományainak felkutatásához, s nem egy értékes elméleti megállapítást tartalmaz. „Az Üt anyagának vizsgálata számos tapasztalattal szolgál az egyetemes magyar irodalom számára is: a két világháború között csupán Csehszlovákiában élt polgári demokratikus társadalmi rendszerben magyar kisebbség, s a kisebbségi magyar szocialista irodalom itt egy legális kommunista párt hatása alatt fejlődött ki" — írja Csanda Sándor. Ilyen körülmények között indult meg 1931-ben Az Üt, amelynek szerkesztését a párt Fábry Zoltánra bízta, aki határozott marxista és humanista állásfoglalásával ezt kiérdemelte. A szerző Fábry Zoltánnak a folyóiratban végzett munkásságának külön fejezetet széntel, majd Az Űt és a sarlósok közti kapcsolattal foglalkozik. Balogh Edgárnak, a sarlósok vezéregyéniségének szerepét Az Ütban szintén részletesebben méltatja. Kimutatja Az Űtnak a cseh Tvorbával és a szlovák Davval folytatott együttműködését, valamint a folyóiratnak a csehszlovákiai magyar kulturális életre gyakorolt hatását és nemzetközi kapcsolatait. 466