Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve
Epika és dráma - Zsilka Tibor: A szociográfiai mű poétikája (Duba Gyula:Vajúdó parasztvilág)
ennek a népköltészet, amely ismétlésekben él, de minden variáns más, mint a megelőző. 4 A szociográfiai mű értékrendszerét is az azonosság esztétikája határozta meg. S ha így közeledünk Duba Gyula művének axiológiájához, akkor nem a szerkezeti és műfaji párhuzamok felfedése válik primerré Erdei Ferenc, Féja Géza, Illyés Gyula és mások szociográfiai alkotásaival kapcsolatosan, hanem azok a sajátos információk, esztétikai együtthatók és egyéb jellegzetességek, amelyek a struktúra egyediségét biztosítják az adott kereten belül. Először is fontos, hogy a falu zárt rendszert alkot, amelynek leírása csak a kód tökéletes ismerete révén valósulhat meg. A falu évszázados együttélése és fejlődése kialakított olyan szemiotikai kódrendszert, amely döntően meghatározza és sajátos jelentéssel rendelkezik a közösségi életben. Legismertebb kódjai közül Duba művéből az ún. proxemikus mintákat ragadjuk ki, ide azokat a jelenségeket soroljuk, amikor a tárgyaknak vagy személyeknek a térbeli elhelyezkedése informatív értékű a közösség számára. 5 A státusszimbólum jól identifikálható a templomban megfigyelt ülésrend szerint. A szerző szerint Hontfüzesgyarmaton a nem és a kor melletCi rétegződéssel párhuzamosan a vagyon szerinti rétegződés is tükröződött az ülésrendben: „A férfiaknak és az asszonyoknak két párhuzamos padsoruk volt, egyik sorban a »jó gazdák-«, a másikban a kisgazdák és a zsellérek foglaltak helyet. Az asszonyok padsoraiban az egyik a módosabbaké, a másik a szegényebbeké vagy földnélkülieké. A kor szerinti ülésrend mellett ezt az értékrendet is betartották, bár semmilyen törvény nem írta elő, csupán a szokás és az illendőség parancsolta így." (77) A proxemikus minták említése kapcsán érdemes kitérni arra a szemiotikai értelemben vett ideológiai stratégiára, amely az innováció erejével hat. Nála ugyanis a középparaszti szemléletmód válik központivá, ebből az aspektusból szemléli és írja le a történelmi-társadalmi változásokat is. Nem véletlen ez a középparaszti beállítódás, mert hiszen családja ehhez a réteghez tartozott. Ámde olyan nézőpont ez, amely mind a történelmi objektivitás, mind a művészet törvényszerűségei alapján megokolt, mert nemcsak a zsellérek és a kisparasztok 443
