Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

Epika és dráma - Turczel Lajos: Az Agnus Dei helye Egri regényírói műhelyében

zító emlékezései gyakran túl tömörek és a visszanéző szemével látottak. Ami az Agnus Dei nyelvezetét és stílusát illeti, itt általában könnyedén és töretlenül érvényesül az Egrire kezdettől jellemző realista nyelvérzék, a pontos és árnyalatos kifejezésre való törekvés. Az egyenletesen kultivált nyelvi és stílusszinten belül ritkán bukkannak fel szeplők, pontatlanságok, eredetieskedések vagy modorosságok. Az utóbbiak között említjük meg azt az Egrinél már korábban is tapasztalt fogást, hogy önállósított színező stíluselemként ismert írói-költői frázisokat vegyít alakjai beszédébe. Annak idején az Örök láng című drámájában az Énekek éneké bői és Szenczi Molnár Albert zsoltárjából vett sortöredékekkel (illetve parafrázisokkal), valamint József Attila és Mécs László egy-egy költői képével találkoztunk. A most tárgyalt mű Heinije egy gyönyörű Vörösmarty-sor mellett („Az emberfaj sárkányfog-vetemény") a publicista Szvatkó Pál egyik híressé vált stílus-leleményével is él. Szvatkó egy cikkében a csehszlovákiai magyar fiatalságot „Bafa-cipős magyar ifjúságnak" nevezte; Egri, illetve Heini ezt a kölcsönvett kifejezést az egész akkori szlovákiai fiatalságra vonatkoztatja. Nem szőrszálhasogatásként, hanem egyrészt a realista műtől számon kérhető tárgyi pontosság nevében, másrészt egy esetleges második kiadás érdekében említjük meg azokat a pontatlanságokat, melyeket a katolikus környezet, egyházi-templomi atmoszféra bemutatásánál-érzékeltetésénél észleltünk (a Bemegyek szent templomodba című miseének Mária-éneknek van titulálva, a Porba hullok, Uram kezdetű éneket a valóságos gyakorlattól eltérően litánián éneklik stb.). JEGYZETEK 1 Az összehasonlításoknál a továbbiakban a Márton elindul-ra hivatkozom. 2 A két regény 1968-ban Pergőtűzben címmel közös kötetként is megjelent. 3 A Felkél a Nap átdolgozásából született Márton elindul-t Egri trilógiává akarta kiegészíteni. A tervezett további kötetekből (Tűrj üllő, Üss kalapács) csak az első készült el. 416