Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve
Epika és dráma - Fábry Zoltán: Az igényesség műfaja (részletek)
nyárspolgári magatartás mindig akkor jelentkezik, ha az író és a lektor nem bíznak az elbeszélés önerejében ... Aki író azonban e külső támasz nélkül nem tud meglenni, az egyszerűen még nem érett elbeszélővé, de akkor el a kezeket az elbeszéléstől!" A novella az érettség, a kiérettség műfaja. Ezt jelzi pont jellege. Ezért: gyümölcs. A lerövidítettség egy pontba, egy vonalba sűrűit egésze. A rossz novella olyan, mint egy rossz plakát. A rossz plakátban, csakúgy mint a nagyon hivatalosban, benne van, rajta van minden, amit tárgya megbízatása megkíván, minden, amit a pályázat feltételei felsoroltak, de — kínos pontosságban, bürokratikus pedantériával, szinte leltári hitellel. És nem hat. A művészet nem a leltár azonossága, nem a felsorolás hűsége, de az újjáteremtés, a más formába öntés neheze. A művészet: kinyilatkoztatás. A jó plakát egy ötlet, egy gondolat felvillantó maradéktalansága. A jó plakát, a sok tényezőből esetleg csak egyet húz meg, de úgy, hogy ezzel feleslegessé teszi minden másnak a kihangsúlyozását és jelenlétét. Ügy és annyira ragadja meg, olyan markolón és kifacsarón, hogy minden más csak ennek a főmotívumnak a dinamikáját gyengítené, azt az egy mondanivalót, melybe belevett és belevitt minden lényegest. A néző ez egy motívumon át az egészet látja, érzi, sejti és tudja. Ugyanígy van a jó novellával: a lényegre redukáltság itt érzékelhető összegezést jelent. Egy a Német Demokratikus Köztársaságban megjelenő novellasorozatnak a címe: Tangente. Tangensek. Meghatározása ott olvasható minden füzetben: „a tangens a kört csupán egyetlenegy ponton érinti". A novella: tangens. Egyetlenegy érintkező pontra sűrített egész. Ez a nagyszerűsége, titka és neheze, akárcsak a jó filmé, melynek törvényét Chaplin szövegezte: „A lencse csak egypár négyzetmétert tud befogni, de ezt a lencsét mindig a végtelenre kell beállítanunk." A novella nem levegőben lógó ötlet, bűvészet vagy játék: az érintkező pont a világ egészéhez kapcsolja, világgá avatja, mikrokozmosszá. A pont itt e viszonylat bizonyosságát, elkötelezettségét, feloldhatatlanságát, realitását jelenti. Az érintés, az érintkezés helyén a teremtés minden csodája ismétlődik. Egyetlenegy esemény, esetleg egyetlenegy 342