Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

Epika és dráma - Fábry Zoltán: Az igényesség műfaja (részletek)

szépíti a mondanivalót. És ez az, amit a mi elbeszélőinknél olyan szomjasan és szomjúhozottan hiányolunk és kívánunk. Egyszer már megtaláltuk: ízleltük és ittunk is belőle. A példa, a múlt máig érő mintája itt van előttünk, könyvbe zárva. Sellyei Józsefre gondolunk, a Nádas házak címen megjelent válogatásra. Ez elbeszéléseket, karcolatokat lapozgatva döbbenünk a hiányra, a hanyatlásra. Könyv soha jobbkor nem jelenhetett meg: Sellyei ma szépprózai mérték és mérce lehet, belélegezhető, termékenyítő, utánozható előpéldázás: az egyéni hang varázsa, kisugárzó ereje és megkapó sugallata. A válogatás fáradhatatlan kutatónk, Csanda Sándor nagy irodalmi tette. Sok eddig ismeretlen adat, adalék, kézirat és közlés került így napvilágra. Kár, hogy nem a teljes anyagot, nem a teljes Sellyeit kapjuk, mert a Sellyei-mű, a válogatáson túl, teljességet követel. Sellyei egyetlen parasztírónk, aki, mint az egyetemes magyar irodalom nyilvántartottja, mindenképpen megérdemelte volna, hogy rövid léte egészét adjuk. Egy kötet mindenképpen kevés. A minimum: a kétkötetes Sellyei. Ezt megtenni még most sem késő, annál is inkább, mert a válogatásból hiányzik legérettebb regénye, az Elfogyott a föld alóla. Ezt véka alá rejteni nem szabad. Régi kiadása beszerezhetetlen, és így az olvasó számára elérhetetlen. És kimaradt a válogatásból kis remekműve, a Lósorozás Gádoroson. A válogatás így lényegében a két legkifejezőbb Sellyei-írástól fosztja meg az utódokat. Ezt a hiányt feltétlenül pótolni kell. Sellyei életművét teljes egészében kell átplántálni, hogy rügyet hajtva virágozzon és gyümölcsöt teremjen a harmadvirágzásban is. Itt, e helyen, irodalmunk legújabb dolgairól kell szólnom, és így nem időzhetek el Sellyeinéi. A célom itt nem lehet más, mint nyomatékosan felhívni a figyelmet — és itt elsősorban fiatal prózaíróink figyelmét — Sellyei életművére, annál is inkább, mert ez a mű eddig majdnem teljes visszhangtalanságba fulladt. A Sellyei-könyv hiányt, visszhangtalanságot próbál oszlatni, a válogatás nem kegyeleti aktus, és nem kötelező tisztességleróvás. Ennek a válogatásnak eminens célja: frissíteni, visszaszom j úhoztatni a forrásvidékhez, a közvetlenséghez. 313