Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

Irodalomtörténeti hosszmetszet - Csanda Sándor: Nemzetiségi irodalmunk újabb fejezete

hetett meg a Hétben, második része csak később és megrövidítve az Irodalmi Szemlében, ahol szinte újabb vita kezdetét jelentette. (A tanulmány egész terjedelmében az író Stószi délelőttök című kötetében került kiadásra.) Míg újabb epikus csak ritkán jelentkezik (Wurczel Gábor, Kovács Magda), lírikusaink száma 1958 óta is egyre gyarapodik. A ..nyolcak" antológiájában jelentkezők többsége azóta már önálló verseskötetet is adott ki, mint pl. Cselényi László. Gyüre Lajos, Kulcsár Tibor, Zs. Nagy Lajos, Petrik József, Simkó Tibor, Tőzsér Arpád. A hatvanas évek elején önálló kötettel jelentkeztek: Tóth Elemér, Farkas Jenő, Simkó Margit, Zala József, Batta György. 1967—68-ban újabb, fiatalabb költőnemzedék indulását figyelhetjük meg, főként az Irodalmi Szemle Vetés rovatában. A legfiatalabbak szinte valamennyien az avantgardista, absztrakt, groteszk költészet hívei, és verseik a jugoszláviai magyar líra fiatal nemzedékével rokon vonásokról tanúskodnak. Költői programjaikban is főként jugoszláviai példákat idéznek (Végei László, Tolnai Ottó), s ők is — hasonlóan, mint egy évtizeddel ezelőtt a „nyolcak" — az előttük, más ízlés szerint alkotó költőket bírálják. „Az előttünk induló költőgeneráció egyik legjellemzőbb vonása a megkésettség. (Félek, hogv helyzeti adottságaink „jóvoltából" mi is erre a sorsra jutunk.) Tavaly jelent meg Török Elemér első kötete. A „nyolcak" közül tíz évvel az antológia után jelentkezik Gyüre Lajos egy vékonyka kötettel. Ezekben a versekben több a közhely, mint az eredeti gondolat" — írja Mikola Anikó. (Irodalmi Szemle, 1969, 354). Nehéz körülmények között indult meg 1949-ben a magyar könyvkiadás; mivel kezdetben nagyrészt csak politikai tárgyú művek láttak napvilágot, a Pravda, Szlovákia Kommunista Pártjának kiadója vállalta megjelentetésüket. Az ötvenes évek elején néhány más kiadó is adott ki magyar könyvet, majd magalakult a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó. Ezt néhány év múlva megszüntették, s a magyar könyvek kiadását 1958-tól kezdve a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadóra bízták. Ennek magyar szerkesztőségéből 1969-ben újabb önálló kiadót alakítottak Madách Könyvkiadó néven. A rendszeres kiadványok közé tartoznak a Magyar Könyvbarátok Kö30