Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve
A líra - Zalabai Zsigmond: "A játszótársam,mondd,akarsz-e lenni "(Töprengés a gyermekversről és a hazai magyar gyermekköltészetről)
rajz világszemléletét eltanuló, tehát a századelő izmusainak gazdagító eredményeit el- és átsajátító gyermekverseket (Tamkó Sirató Károly, Weöres Sándor s a gyermekrajz világlátását illetően Nemes Nagy Ágnes). Ez, ez lehet csak viszonyítási háttér, ha gyermekköltészetünk és az összmagyar gyermeklíra értékviszonyát objektívan akarjuk tisztázni. E tágabb horizont egyrészt közelebb visz a gyermekköltészet lényegéhez, másrészt élesebb fényt vet negatívumainkra, gyermekversíróink világszemléletének és stílusának gyöngéire is. Szükség van-e egyáltalán a célirányos gyermekköltészetre? A válasz nem könnyű. Két szempontból nem az: 1. a gyermekköltészet az irodalomelmélet mostohagyereke; 2. a gyermekköltészet mint irodalmi megnyilatkozás csak századunkban jött létre. 2 Járjuk körül először ezt a két problémát. A gyermekköltészetnek — magyar vonalon — jóformán szakirodalma sincs. Nem kíséri olyan hatalmas tanulmány- és esszéhullám, mint a felnőtt-költészetet, s ha olykor az érdeklődés központjába kerül is, 3 a megjelent írások korántsem vázolják fel esztétikai rendszerét, nem tisztázzák megnyugtatóan elméleti kérdéseit, nem a művészi tükrözés sajátosságát s ennek stílusbeli vetületét. „A kritika, ami nincs" — jellemzi tömören a helyzetet Iszlai Zoltán. 4 Hogy a gyermekirodalomnak máig sincs tudományosan megalapozott, módszertani rendszerbe foglalt kritikája, abban főleg az a (szerencsére ma már kiszorulóban levő) felfogás a ludas, amely a gyermekirodalmat nem a nemzeti irodalom szerves részeként, azaz nem esztétikai minőségként értelmezte, hanem iskolai belügyként, a pedagógiai ráhatás eszközeként tartotta számon. Ez volt a gyermekirodalom-kritika első (s tegyük hozzá: vulgarizáló) szakasza. A második az „apológia" jegyében telt (telik): a felnőtt-líra — rádöbbenve az egyenrangúságra — helyet szorított maga mellett a gyermekversnek is. A magyar gyermekverskritika — úgy tűnik — még ennek az útszakasznak problémáival küszködik: erre utal legalábbis Lengyel Balázs egy tanulmányának címe: Emancipáljuk-e a gyermekirodalmat? 5 A harmadik szakasz célkitűzése az kell, hogy 274
