Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

A líra - Tőzsér Árpád: A líra vallomás honanja Ozsvald Árpád és Zs. Nagy Lajos verseiben (részeletek)

nek költészete „egy roppant egyidejűségben lélegzik" (Ungvári T.: T. S. Eliot és a modern líra), s a háromezer éves mítoszokat a legmaibb jelenként élik újra, és építik be verseikbe. Számukra a mítosz nem lezárt világ, hanem a jelennel együtt fejlődő, változó, átértéklődő egyidejűség, a modern ember egyetemességigényének természetes tere. Ozsvald Árpád mítosz felé fordulása más gyökerű: a költő alkatával és szemléleti materializmusával függ össze. Már első fejlődési szakaszában is a múlt álló világában véli megtalálni az alkatát és szemléletét kifejező anyagot. így építette meg gyermekkorának falujából és szubjektivitásának adott anyagából második gyermekkorát, egy sosem volt harmóniájú világot, amely azonban éppen más anyagúsága miatt (vö. Lukács: második közvetlenség) bír esztétikai értékkel. Ezen a harmónián túllépve (az előidéző körülményekről fentebb már szóltunk) szubjektivitásának adekvát kifejezését ismét a múltban (lezárt anyagban) keresi, ezúttal az emberiség „gyermekkorában", a mítoszban. Hogy ebből a találkozásból nem idillek születnek, azt a költő szubjektivitásának időközbeni módosulása magyarázza. A gyermekkor fogódzóját, biztonságát elhagyva ugyanis szemléletében a bizonyosság permanenciáját a bizonytalanság (nem a kételkedés!) permanenciája váltotta fel, amely még mindig nem dialektikus szemlélet ugyan, de ideges hullámzása, egzaltáltsága már kizárja az idillt. A gyermekkor biztonságából kihullt, szemléletében, magatartásában elbizonytalanodó költő belső világának s a mítosz objektív helyzeteinek szintéziséből új „műfaj" születik, amit egy kis megszorítással talán zsoltárnak nevezhetnénk. (Ilyenek a Kőkor, Mese és valóság, Laterna magica. Az árvaság kora, Tékozló fiú stb.) Ezeknek a verseknek (a mítoszok hitelesen motivált helyzeteinek) az elembertelenedő, technizálódó világban magára maradt, védtelen költő panasza az immanenciájuk. Ezek a költő újabb fejlődési szakaszának legerőteljesebb dokumentumai, s a Földközelben és a Laterna magica kötetek tartópillérei. Lássunk belőlük néhányat közelebbről. A Laterna magica vázlatossága, ziláltsága ellenére is hatásos vers. A fáradt lejtésű expozíció („A kilencedik 203