Törköly József: Mentsük meg Szlovenszkót (Rimaszombat. [s. n.], 1930)

v Szlovenszkónak a lakossága 61.50°/

0-ban mezőgazdasági termeléssel foglalkozik. Ez a °/

0 még emelkedik, ha a vegyes foglalkozásúakat is figyelembe vesszük, t. i. azokat, akik az ipar mellett földmi vclésscl is foglalkoznak. Szlovenszkón, ami csekély gyáripar van még, az leginkább mezőgazdasági ipar. De az ipari fejlődésnek számbavehető lehetősége itt csakis a mezőgazdasági ipar terén képzelhető el. A kisiparosoknak a földmivelőkre való reáutaltsága vitán ki vlil áll. A földmivelők vásárló erejétől függ a exitenciájuk. Szlovenszkóban a mezőgazdasági válság már ezért is súlyosan érezteti népsorvasztó hatását. S ezt a hatást egyformán szomorúan kell, hogy érezze Szlovenszkó minden népe: a szlovák, a magyar és a német egyaránt. A nagy baj mintegy sorsközösséget teremt, a három nép közölt, amely szoros gazdasági együttműködésre kell, hogy sarkalja a három nép legjobbjait, nagyját és kicsinyeit egyaránt. Szlovenszkót csak az mentheti meg az óriási mezőgazdasági válságban való elpusztulástól, ha Szlovenszkó kiépíti a maga teljes szövetkezeti hálózatát. A mezőgazdasági tőke Ínségben szenved. Tőkét, ami nélkül eredményes termelés nem létezik, a szükséghez mért nagy tőkét a mezőgazdaságnak csak egy tervszerű és céltudatos szövetkezeti hálózat nyújthatja. Az eredményes termelés lehetősége csak olcsó termelési költségek mellett van biztosítva. Ehez pedig rendezni kell a mezőgazdasági hitelt, úgy, hogy ez a hitel alkalmazkodjék a mezőgazdasági termelés természetéhez és tartamához és oly alacsony kamat-lábat használjon, amely a mai állapothoz képest a termelési költségszámlán óriási megtakarítást jelent