Törköly József: Mentsük meg Szlovenszkót (Rimaszombat. [s. n.], 1930)

XVII lyezkedését kell ezenfelül a Szlovenszkói Országos Központi Szövetkezetnek intézni és biztosítani. Megvan tehát a centrum, a központ, de ez ugy a tőkegyűjtést mint az ellenőrzést és a felügyeleti jogot decentralizálja a járási központokra, úgyhogy e tekintetben a helyes megoldás érvényesül, az önkormányzati elv a járások területére korlátozottan talál alkalmazást a nélkül, hogy a legbiztosabb ellenőrzés szabályai ne érvényesülnének. A tervezet gondoskodik arról is, hogy az összegyűjtött és Szlovenszkó jóléte érdekében munkálkodó szövetkezeti tőke a lehetőség határain belül ne legyen folytonos fluktuállásnak, hullámzásnak, változásoknak kitéve. E végből az üzletrészeket két fajtára osztja : alapítványi üzletrészekre és rendes üzletrészekre. Az alapítványi üzletrészek azok, amelyeket a már említett önkormányzati testületek, a három szociális alapképviselete, a postatakarékpénztár és a köteléki szövetkezetek jegyeznek. Az ezenkívül jegyzett minden üzletrész a rendes üzletrész. Az alapítványi üzletrészek felmondhatatlanok, 4°/

0 garantált osztalékot nyernek, míg a rendes üzletrészek a hitelszövetkezetnél 1, a fogyasztási szövetkezetnél 2, és a beszerzési és értékesítő szövetkezeteknél 5 évre felmondhatok, és garantáltan 5

n/

0-os osztalékban részesülnek. Fontos még itt az is, hogy a járási központi szövetkezetek, valamint a Szlovenszkói Országos Központi Szövetkezet ellen csőd nem nyitható s azokat csak a törvényhozás oszlathatja fel egy meghozható törvény által. Ezzel a Szlovenszkó megmentését szolgáló szövetkezeti tőke stabilitása biztositható, ami által a cél elérése alkalmassá válik. Meg kell azonban itt erősen jegyezni, hogy az úgynevezett köteléki szövetkezetekre vonatkozólag érin« 2 B1BLI0THECA HUNGARICA