Jócsik Lajos: A magyarság a cseh és szlovák néprajzi térképeken (Budapest, Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1943)

VIII. Az 1926-os cseh népajzi térkép megbízhatatlansága

VIII. Az 1926-os cseh néprajzi térkép megbízhatatlansága. Arról a néprajzi térképről ejtünk a következőkben néhány szót, amelyet a csehszlovák Néprajzi Társaság adott ki 1926ban. A térképet dr. Antonin Boháč készítette. A térkép teljes címe: „Národnostní mapa republiky Československé, zpravocal dr. Antonin Boháč. Vydala Národopisná společnost československá v Praze. Kresleno a vytištěno ve Voj. zeměpisném ústavu v Praze." Ugyanez a cseh szöveg, valamint a térkép jelmagyarázata franciául is olvasható a térképen. A könnyebb tájékozódás kedvéért a térkép címét és készítőjének, valamint előállítójának nevét franciául is ide írjuk. „Carte ethnographique de la république Tchécoslovaque, élaborée par le Dr. Ant. Boháč. Editée par la Société ethnografique tchécoslovaque à Prague. Dessinée et imprimée par l'Institut géographique millitaire à Prague." A térképből Érsekújvárt és környékét, valamint az ú. n. „Surányi szlovák öblöt" kimásoltuk. A másolat ugyanolyan méretarányban történt, mint amilyenben Varsik térképei készültek. Erre a fölnagyításra az vezetett bennünket, hogy az olvasónak módot szolgáltassunk az összehasonlításra. A nagyítás következtében megváltozott a térkép jelmagyarázata az eredetihez képest, mégpedig a nagyítás arányában. Ez a cseh néprajzi térkép zölddel jelzi a magyarságot, téglavörössel a csehszlovákságot, tehát a cseheket és szlovákokat együtt. A vegyes nemzetiségű községeket függőlegesen rajzolt mezőkből állítja össze. Hogy az egyes mezők különböző szélessége mit ábrázol, erre példákat sorolunk fel. 1. A térkép legdélibb részén Dunaradvány vékony piros csíkjai azt jelentik, hogy ott öt-tíz százalékos szlovákság él 90—95 százalékos magyar többség társaságában. A hasonló jelzésnek a térképen mindenütt ugyanaz a jelentése. 2. Érsekújvártól (Nové-Zámky) délre Bajcs látható. Jelmagyarázata szerint 10— 20 % -os szlovákság él itt 80—90%-os magyarság többségében. 3. Ba jcstól délre a vele szomszédos község Bagota, jelmagyarázata szerint 20— 35%-os szlovákság él itt 60—80%-os magyarság társaságában. 4. Érsekújvár magyarázata szerint itt 50—65%-os szlovák többség él 35—-50%-os magyar kisebbség társaságában. A fehér mezők a zsidóságot ábrázolják. Ahol a magyarság kisebbségben van, ott a zöld függőleges vonalak és mezők vastagságuk szerint ugyanilyen sorrendben 2—5, 5—10, 10—20, 20—35 és 35— 50%-ig terjedő magyar népességet jelölnek. A térkép megértésénél és felülvizsgálatánál megjelenése időpontjából kell kiindulni. A térképet 1926-ban készítették. Ez az év azért fontos, mert eldönti, hogy melyik népszámlálás adatait használták fel elkészítésénél. Nem használhattak mást, mint az 1921-es csehszlovák népszámlálás adatait, amellyel kapcsolatban már megjegyeztük és itt csupán ismételjük, hogy azt az 1919-es népszámlálás után két esztendővel hajtották végre mégpedig azért, mivel az első, vagyis az 1919-ben megejtett csehszlovák népszámlálás nem vezetett a csehekre kedvező eredményre, minthogy a magyarság arányát a Felvidéken nem mutatta csökkenő, hanem sok helyen emelkedő irányban 1910-hez képest. Az 1921-es népszámlálást már úgy hajtották végre, hogy annak eredményeivel megelégedtek. A csehszlovák közigazgatás, államvezetés és tudományos élet megelégedésének fényes bizonyítéka az, hogy ezt a népszámlálást már néprajzi térképre is vetítették. Milyen eredményekre jutunk, hogyha a vizsgálódásunk tárgyául választott területen ellenőrizzük az 1921-es adatok segítségével ezt a néprajzi térképet? Az eredmények bámulatba ejtenek! A tévedések száma és mértéke meglepő. Szinte csak kivételes számban találunk falvakat, ahol a 34