Jócsik Lajos: A magyarság a cseh és szlovák néprajzi térképeken (Budapest, Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1943)

I. A magyarság a Petrov-féle néprajzi térképeken

I. A magyarság a Petrov-féle cseh néprajzi térképen. Petrov orosz demográfus az eilső világháború előtt hosszabb ideig Magyarországon tartózkodott, ahol a ruthének néprajzi helyzetét tanulmányozta. Eredményeit „A magyarországi rufhén nyelv határai 1773ban" című tanulmányában 1911-ben Pétervárott tette közzé. E munkájának forrásául a Mária Terézia számára 1773-ban készített Lexicon universorum Regni Hungáriáé locorum populosorum" című helységnévtárt használta. Ez a helységnévtár ugyanis figyelemmel volt az egyes községek lakosságának a nyelvére és Petrov ennek alapján rekonstruálta a Lexicon megjelenésének idejében, 1773-ban. a ruthénség néprajzi kiterjedését. Amikor ezt a helységnévtárat a magyar külügyminisztérium 1920-ban kiadta, mint a béketárgyalások magyar jegyzőkönyvének mellékletét, a benne foglalt adatok tárgyilagosságát és tudományos megbízhatóságát Petrov fent említett munkájából vett alábbi idézettel igazolta: „Az összefüggő orosz terület határa az utolsó százharminc év alatt csaknem változatlan maradt. Csupán egyes helységekben nyert tért a magyar nyelv használata, anélkül azonban, hogy az oroszt kiszorította volna Azokon a végeken, ahol már a XVIII. században is kétnyelvű, kevert lakosság lakott, a veszteségek teljesen természetesek. Itt-ott, mint például a Ruszkava folyó völgyében, a néprajzi folyamat az orosz nemzetiség győzelmével végződött. A Lexicon anyagának megbízhatóságába vetett a priori feltevésünk tényleges beigazolást nyert."

1) így nyilatkozott az orosz demográfus az 1773-ban kiadott Lexicon megbízhatóságáról. 1 Idézve a béketárgyalások magyar jegyzőkönyvének mellékletéül kiadott Lexicon universorum Regni Hungáriáé locorum populosorum c. kiadvány bevezetőjében. E sorok írója emlékezve Petrov véleményére, a legteljesebb bizalommal nyúlt Příspěvky k historické demografii Slovenska"

2) — Adalékok Szlovákia történelmi demográfiájához — című munkája után. Petrov egy néprajzi térképet is szerkesztett a Lexicon alapján az összes magyarországi nemzetiségek és a magyarság telepeinek színes ábrázolásával. Petrov imént idézett könyvében ugyan olvasható egy visszatetsző megjegyzés, amely visszautasítja a Lexicon 1920-ban közzétett magyar kiadásának az előszavában olvasható elismerést az ő tudományos kutatásainak megbízhatóságáról. Petrov egyszerűen kijelenti, hogy ehhez a dicsérethez semmi megjegvezni valója nincsen. Világosan kifejezi evvel, hogy mint vélekedett a magyar részről jött elismerésről. Megjegyzését talán az magyarázza, hogy „Adalékok Szlovákia történelmi demográfiájához" című munkáját a Cséh Tudományos Akadémia kiadásában jelentette meg. Mindez azonban még nem győzte le e sorok írójának bizalmát Petrov munkájának megbízhatósága iránt. Ügy adódott azonban, hogy foglalkoznom kellett az úgynevezett „Surányi szlovák félsziget" néprajzi fejlődésével és elővettem Petrov néprajzi térképét, amelyen a surányi szlovák sziget az 1773-ban kiadott Lexicon adatai szerint térképezve van. Itt meglepetve kellett látnom, hogy Petrov a Komárom megyében fekvő Udvard nevű községet szintén a surányi szlovák nyúlványba rajzolja, holott a magyaroknál köztudomású, hogy Udvard alapítása óta mindig magyar volt. Izgalommal vettem elő a Lexicont, hogy lássam, valóban szlováknak tünteti-e fel ezt a magyar települést? Meglepetésem fokozódott, ami2 A. Petrov: Přispěvky k historické demografii Slovenska, Praha, 1924. 7