Jócsik Lajos: A magyarság a cseh és szlovák néprajzi térképeken (Budapest, Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1943)

XI. A térképeken túl

Xí. A térképeken túl. Nem szorul bizonyításra, hogy a cseh és szlovák térképeket nem ferdítik és nem túlozzák valamilyen játékos kedvtelésből. A túlzások célzatossága egészen nyilvánvaló. A csehek és a szlovákok ezzel nemzetiségi túlsúlyt szeretnének biztosítani a maguk számlára a magyarsággal szemben. Ezért rajzolják a cseh- és szlovák ethnikumot mértékén és súlyán felül, a magyarság rovására. A térképeket aztán százezres példányszámban terjesztik és akik a való helyzetet nem ismerik — a külföldi érdeklődők, politikusok és szaktudósok, — el is hiszik, hogy a Közép-Dunamedencében a nemzetiségek súlya olyan, amilyennek azt a cseh és szlovák térképek feltüntetik. A túlzásokból aztán hamisan következtetnek az egyes területek nemzetiségi jellegére és ennek alapján tévesen döntenek a területek nemzetiségi hovatartozásáról. Ez a zavarkeltés a végső cél. De nézzük meg közelebbről azt a cseh és szlovák tudatot, amely a túlzásokban kifejezésre jut. Mi az a mélyebb ok, amely a cseheket és szlovákokat ilyen eszközök igénybevételére szorítja? A csehek a Közép-Dunamedencétől teljesen elszigetelt (népi, gazdasági és földrajzi tekintetben) és elég távol fekvő cseh medencében élnek. Ez a medence a Cseherdő, Šumava, a Cseh-Morva Határhegvség, az Óriáshegység és a Krušné-Hory (a Cseh-szász Svájc határhegyei) között terül el oly zártan, mint amilyen zárt geopolitikai, gazdasági és történelmi egységet alkot a Középduna medencéje. Egy többnyelvű cseh jubileumi kiadvány,

1 amely megszólaltatta Csehszlovákia minden számottevő tudósát és politikusát, Benes Eduard tollából is közöl egy tanulmányt „Csehszlovákia Európa térképén" 1 Allas de la République Tchéchoslovaque. * Prague, 1935. Publié par L'Académie Tchèque. címmel. Beneš a következőket írja itt többek között: Csehszlovákia helyét Európában az a tény határozza meg, hogy területe teljes egészében Középeurópában fekszik. Ez a mi köztársaságunk alapvető földrajzi tényezője. Mi egy oly állam vagyunk az európai szárazföld középpontján, amelynek egy oldaláról sincs természetes határa olyan értelemben, mint pl. a tengerparti államoknak és amelynek nincs — ami egyébként Európában lehetetlen — műveletlen és puszta területe, amely védelmül szolgálhatna. Mi tehát egy oly ország vagyunk, amely az izoláltság minden előnyétől, de igaz, hogy minden hátrányától is meg van fosztva. Le kell azonban szögezni, hogy történelmi tartományainkat (értsd: Csehország, Morvaország és Szilézia), majdnem minden oldalról hegyláncok, természetes védőbástyák veszik körül, amelyek nem áthág hatatlanok ugyan, de óriási szerepet játszottak, védve bennünket a katonai támadásoktól és távol tartva tőlünk az idegen befolyások hullámait." Ezt írta Beneš 1935-ben Csehszlovákia geopolitikai helyzetéről. Megállapításában szét kell választani azokat a kijelentéseket, ametyek Csehszlovákiára, és azokat, amelyek Csehországra vonatkoznak. Csehszlovákia Beneš szerint sem képezett geopolitikai egységet, de ugyanakkor Csehország tökéletes geopolitikai egység volt. Csehország zárt medencéje 51.944 km'-nyi terület, amelyen 6,670.000 cseh élt. A csehek azonban Csehszlovákia húsz esztendeje alatt a cseh medencéből valami hallatlan imperialista elszántsággal állandóan kelet felé gravitáltak, betörtek a 300.000 km

2-t kitevő és a cseh medencéből teljesen független KözépDunamedencébe, amelynek egész életét úgy szerették volna megszervezni és kényszerszervezetbe szorítva tartani, hogy az e parányi, alig 50.000 km

2-t kitevő cseh medencét szolgálja. Benešnél a következőket olvashatjuk erről a rá nagyon is jellemző 46