Jócsik Lajos: A magyarság a cseh és szlovák néprajzi térképeken (Budapest, Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1943)
IX. Varsik 1930-as térképének túlzásai
hogy hol és mennyiben szolgálta a csehszlovák éra a szlovákság nemzetiségi gyarapodását. Ez a népszámlálás tehát nemcsak magyar, hanem szlovák szempontból is érdekes, reális és bizonyító erejű adatokat alkotott. Hogy mindezekre a kérdésekre felelhessünk, az alábbiakban közöljük a Varsik térképe által határolt terület közel félszáz helységének adatait, mégpedig a következő rendben. Az első oszlopban az 1910-es népszámlálás adatait adjuk számokban és százalékban. A második oszlop az 1938-as népszámlálás adatait tünteti fel. Ezek az adatok már olyan légkörben keletkeztek, amikor nem hatott a csehszlovákosítás számtalan kényszere s ennek következtében a helységek nemzetiségi képe reálisan és szabadon kibontakozhatott. A harmadik rovat az 1930-as csehszlovák népszámlálás adatait tartalmazza, amely adatok a második oszlop eredményeivel összehasonlítva számszerűleg is kifejezik a csehszlovákosítás mértékét az egyes helységekben. A táblázatból mindenekelőtt azt akarjuk kiemelni, hogy a 47 községből összesen 23 a szlovákság fejlődését mutatja 1910 és 1938 között." Összesen 23 helyen, tehát a helységek felében a szlovákság is fejlődött, ugyan nem abban a szédületes mértékben, ahogyan a „csehszlovákok", de nemzetiségi arányát mégis megjavította. Ezek a helységek: Dunaradvány Nagyölved Zseliz Tőre Garamlök Tild Barsbese Bajcs Kurtakeszi Párkány Alsóvárad Léva Érsekújvár Köbölkút Óhaj Fajkiirt Verebély Zsitvagvarmat Üjlót Ógyalla Nagysurány Tótmegyer Jászfalu Szociológiai szempontból különösen az figyelemreméltó, hogy a városokban és a nagyobb helyeken, tehát Léván, Érsekújvárt, Nagysurányban, Ógyallán, Párkányban és Tótmegyeren erősödött a szlovákság. A magyar városok hát helyet adtak falaik között a szlovákságnak, amely már városibb életet élhet ezután, mint az első világháború előtt. Ha már most meg akarnók rajzolni a szlovákság és nem a csehszlovákság nemzetiségi képét az 1930-as adatok szerint, akkor főleg ebben a 23 községben kellene a táblázat arányait térképre vetíteni. A további 24 községben a magyarság arányát kellene helyreállítani az 1938-as adatok segítségével. így juthatnánk reális helyzethez, amely más képet mutatna mint az 1880-as állapot, de korántsem verné ki a vörheny pirosával annyira a magyar ethnikum zöld mezejét, mint ahogyan azt Varsik 1930-as térképe feltünteti. Ezekután könnyen megállapíthatjuk minden községgel kapcsolatban azt az alsó és felső határt, amely között Varsik térképének, illetőleg az 1930-as csehszlovák népszámlálásnak ferdítése mozog egyrészt a magyarság számának és arányának csökkentésében, másrészt a csehszlovákság arányának növelésében. Csak az 1930-as és 1938-as adatokat, illetőleg arányokat kell egymás mellé állítanunk és máris megkapjuk a ferdítés és túlzás alsó és felső határát. A következőkben a felsorolt községekről táblázatot készítünk. A táblázatnak két rovata van. Az első rovat a magyarság számának mesterséges csökkentését, a második pedig a szlovákság számának mesterséges növelését mutatja az alsó és felső határok között. (Lásd a 41. oldal tábláját.) Ismételjük, hogy csak határokat állítottunk fel, amelyek között a magyarság mesterséges leszorítása és a csehszlovákság arányának mesterséges emelése mozog több-kevesebb valószínűséggel. Pontos képet csak akkor lehetne kapni, ha — mint említettük —, a községi képviselőtestületek nemzetiségi arányát vetnők össze 1930ban az 1930-as népszámlálás megállapította nemzetiségi arányokkal. De ez az általunk adott kép is eléggé szemlélteti a valószínű ferdítés mértékét. Nincs sem szociológiai, sem pedig politikai magyarázat a magyarság oly mértékű visszaszorulására és a szlávság előretörésére, mint amit az 1930-as adatok mutatnak az 1910-es adatokkal szemben. Ha az 1910-es adatokat az 1938-as adatokkal vetjük össze, a fejlődés sokkal egyenletesebbé válik, de a szlovákság még így is oly hatalmasan megelőzi a magyarságot, hogy ezt is alig bírjuk normális viszonyokkal megmagyarázni A megvizsgált községekben 1910-ben 69.193 magyar élt és 3»