Jócsik Lajos: A magyarság a cseh és szlovák néprajzi térképeken (Budapest, Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1943)

II. Ki és kit asszimilált a Felvidéken

Kinek higyjiink hát? Svetoňnak vagy Varsiknak? Vagy melyik állítást higyjük el, azt, hogy a

1 magyarság tűzzel-vassal asszimilált 1880 óta vagy 1875 óta, vagy pedig nem asszimilált, mivel a szlovákság ma is ott van, ahol 1880-ban volt Svetoň szerint? Varsik professzor idézett könyvéhez két hatalmas térképet is szerkesztett. Az egyik térkép a magyar-szlovák népi határt 1880—1890-ben ábrázolja, a másik térkép pedig a cseh népszámlálás 1930-as adatai szerint szerkesztette meg ugyanazon népi-nemzeti határt. Most már induljunk ki Varsik és a szlovák hírverés érveiből. Ha a magyarság tűz. zel-vassal asszimilált, akkor mindenütt visszaszorította a szlovákságot. Ha ez így van, akkor a szlovákság telepei az asszimiláció küszöbén sokkal kiterjedtebbek voltak, mint az asszimilációs folyamat végén. A szlovákságnak tehát 1880-ban, minthogy ekkor kezdődött az asszimiláció ,.tűzzel-vassal", mindenütt sokkal délebbre kellett kiterjednie, mint 1930-ban. 1880-tól a trianoni megcsonkításig eltelt 40 év. A magyarság ezen idő alatt tűzzel-vassal olyan eredményeket érhetett el az asszimilációval. amelyeket nem változtathatott vissza a csehszlovák köztársaság első 10 esztendeje, ahol — mint eléggé ismeretes — .,demokrácia uralkodott" és asszimilációról, pláne tűzzel-vással „szó sem lehetett". Annál kevésbbé sem, mivel a csehszlovákok is megegyeznek az asszimiláció vádjában a szlovákokkal a magyarság ellen. Negyven esztendő alatt az idősebb évjáratokat is asszimilálni lehet, nem ÍJS beszélve a népi utánpótlás 40 évjáratáról! Mit látunk azonban, ha megtekintjük Varsik térképeit? Azt lát juk, hogy állításainak éppen az ellenkezője igaz! A magyarság nem, hogy nem asszimilálta a szlovákságot, hanem olyan fejlődési lehetőségeket biztosított számára, hogy a szlovákság asszimilálta a magyarságot. Ha egybevetjük Varsik 1880-as és 1930-as térképeit, akkor azt látjuk, hogy a szlovákság mindenütt előretört és megszállt olyan helyeket, amelyek 1880-ban tisztán vagy túlnyomó többségükben magyarok voltak!!! A valóság visszaveri hát a koholt érvet, és zsákutcába vezeti Varsikot és a hozzá hasonló szlovák hírverőket. Amit könyve szövegében únosúntalan állít, annak éppen az ellenkezőjét fejezik ki térképei! De ez a roppant ellentmondás mégsem hat józanítólag a szlovák propagandára. Jules Romains egy megállapítása jut eszünkbe, amely azt mondja, hogy nincs olyan véres valóság, amelyen egy akaratos egyéniség túl ne tenné magát, ha önigazolásáról van szó. Az alábbiakban közöljük Varsik térképeiből a szlovák oldalon legtöbbet emlegetett vidéket, Surányt és környékét. Az első térkép az 1880-as nemzetiségi helyzetet rögzíti Varsik felfogásában. A másik ugyanazt a vidéket az 1930-as csehszlovák népszámlálás adatai szeriint, ugyancsak Varsik felfogásában. Végtelenül tanulságos öszszehasonlítani a két térképet. Az elszlovákosodott helyek. Varsik térképein a községek neve anynyira elmosódott, hogy sok helyen teljesen olvashatatlan. Ez a körülmény rendkívüli módon megnehezíti a térkép ellenőrzését. Mi úgy segítettünk ezen, hogy Varsik térképén és a fejtegetésünkben azonos sorszámmal megjelöltük az egyes helységeket. 1. Az 5. számú melléklet bal felső sarkához közel Királyi község fa térképen nincs a neve) határa azt mutatja, hogy ez a község 1880-ban teljesen magvar. 1930-ban már 20—30%-os szlovák'kisebbsége van (6. számú melléklet megfelelő helye). 2. Ettől a területtől délre és Vágsellyétől északra Vágvecsét találjuk (a térképen elmosódva közli Varsik). E község 1880-ban magyar többséggel és 20— 30% -os szlovák kisebbséggel rendelkezik. 1930-ra éppen fordítottjára billen az arány, a szlovákság többségre jut és a magyarság 20—30%-os kisebbséggé sorvad. 3. Vágvecsétől keletre Felső- és Alsójattó helységek 1880-ban tisztán magyarok, 1930-ban tiszta szlovák mind a kettő. 4. A jól olvasható Dögöstől északkeletre Kis- és N agy kér 1880-ban tiszta magyar, 1930-ra a magyarság a szlovákság javára visszaszorul. 5. Kis- és Nagykértől északra Berencs, Nagy falu, Kis- és Nagycétény található. E községek 1880-ban tiszta magyar területet képeznek. 1930-ra már 20—30%-os szlovák kisebbség van bennük. 6. A két Céténvtől keletre van Nemespann, Varsik Paňa néven jelöli. 1880ban magyar többség mellett 30—49 %-os szlovák kisebbsége van. 1930-ra fordított helyzet áll elő, a magyarság H