Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

V. A műveltség sorsa - Narancsik Imre: A tudomány művelése

Csehszlovákiai Magyar Tudományos Társaság tagjai közé, változás észlelhető a Társaság munkájában. A változást a felfokozott belső munka fejezi ki, főként a tudományos osztályban. * A csehszlovákiai magyar tudományosságnak kifejezetten tudományos folyóirata eddig egyetlen egy volt a »Nemzeti Kultúra«. Ellenben számos, hosszabb-rövidebb életű lap és folyóirat volt. Közölt tudományos tárgyú cikkeket. Az államfordulat után Gömöri Jenő szerkesztésében a »Tűz«

3 öt száma jelenik meg. 1921 novemberétől 1922 májusáig él a nagyterjedelmű és nagyigényű, inkább szépirodalmi pozsonyi lap, mely alcíme szerint »az egyetemes kultúra magyar nyelvű folyóirata« káván lenni. A »Tűz« nem férkőzött a kisebbségi magyarsághoz közelebb, ugyanezt lehet megállapítani magyar- és németnyelvű, négy számot elért »Nemzeti Kisebbségekéről, amelynek szerkesztője Antal Sándor. A folyóirat a magyarságot érintő kérdéseken kívül feltűnő sokat foglalkozott a zsidóság ügyével. Mindkét lap munkatársai nagyrészt a magyar emigráció embereiből kerülnek ki. Ugyanez nyilvánul meg a harmadik pozsonyi lapkezdeményezésnél, amelynek szellemi vezére: Barta Lajos. Míg a »Tűz« és a »Nemzeti Kisebbségek« bizonyos lírai szocializmust hirdet, Blarta folyóirata — az »üj Szó« az érzelmi szocializmus helyett a marxista szemszögű tudományosságot favorizálta. A kisebbségi helyzet marxi elemzését először itt találjuk. A harmincas évek eleje a csehszlovákiai magyar irodalom fontos folyóiratainak megindítási kora. 1931-ben indul a »Fórum«, Szőnyi Endre kiadásában és szerkesztésében. Művészettörténeti, művészetbölcseleti tanulmányokat közöl. A VI. évfolyamtól a magyarnyelvű rész különválik a német- és szolváknyelvű laprésztől, a »szlovenszkói magyarság tárgyi néprajzának feltáruló adatait« szándékozik ismertetni többek között, de 1937-tel megszűnik. Az 1932. évben két lapindítást tertunk számon. Egyik: a »Magyar írás« nemzeti szellemű, irodalmi, művészeti, kritikai folyóirat, amely irodalomtörténeti, néprajzi, társadalomtudományi tanulmányokat is közöl. Darkó István, majd Szombathy Viktor és Rácz Pál szerkeszti. Az érdeklődés ellíanyhulása miatt 1937-ben szűnt meg. A másik: az »Új Élet«, mely előbb általánosságban az »ifjú katolicizmus folyóirata«, majd »az ifjú katolicizmus szociális és világnézeti folyóirata«. Főként a társadiaimi kérdések tudományos taglalása, ezen kívül az általános művelődési helyzet iránt érdeklődik. 1933-ban újra két folyóirat indul. Komáromban a Szlovákiai Magyar Kultúregylet Tudományos Szakosztályának megbízásából Alapy Gyula szerkesztésében a »Nemzeti Kultúra« magyar kisebbségi tudományos szemle. A lap három év alatt jóformán csak történelmi tanul3 A »Tűz« tudományos részéből Kolnai Aurél, Mannheim Károly és Sinkó Ervin írásai tűntek ki. 133