Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

V. A műveltség sorsa - Narancsik Imre: A tudomány művelése

sók és munkatársak szerint a csehszlovákiai magyarság egyik vagy másik részére korlátozódtaík. Pedig a megfelelő tárgyilagos, buzdító, bíráló, beavatkozó lap pótolhatatlan. A csehszlovákiai magyar tudományos életben mindezek után nem is jöhetett létre kellő szellemi erőcsoportosítás, rendszeres, eredményt érő kutatás, a tudományos élet nem alakíthatta a nemzeti kisebbség sorsát szokott szerepe szerint és nem foglalhatta el a nemzeti szellem megnyilatkozásaiban az első érdemhelyet. Hiányzik '& tudomány részére anyagi segélyt, szellemi teret, nyugalmat biztosító keret és a nemzeti közösség belső egysége. Hiány az is, hogy fiataljaink jelentős részénél nincsen meg la német tudományossággal való közvetlen kapcsolat. Gátló a tudomány művelésének szempontjából, hogy az alapvető ismereteket német, cseh vagy szlovák nyelven kénytelen értelmiségi fiatalságunk elsajátítani. Hasonló akadály, hogy a tudományos munka kevés kiválasztottjának erejét és idejét szinte teljesen lefoglalja a létezési gondakkal való küzdelem. A kisebbségi sors szellemi s anyagi jellegű gátlásai és liiányai ellenére van csehszlovákiai magyar tudományos élet. vannak eredményei, jelei és képviselői. Elismerjük: szerény eredmények, nem lenyűgöző jelek és nem közismert képviselők. Mégis a sorvadásra tervezett és a szegénységre szánt kisebbségi nemzettest szellemi egzisztenciájának kifejezői azok a tudományos munkások, akik áldozattal, saját lételük kockáztatásával, elismerés, haszon reménye nélkül fáradoznak.

1 * A tudomány művelését a főiskolák, az egyetemek, a tudományos egyletek és tudományos társaságok, állami vagy társadalmi intézmények szolgálják. A csehszlovákiai magyar tudományosság szempontjából számbavehető főiskolák és egyetemek nem készítik elő a magyar értelmiségi fiatalságot a magyar tudomány művelésére, mert idegen nyelvük és szellemiségűik miatt nem készíthetik elő. A tudománynak ugyan vannak nemzetközi, egyetemes kapcsolatai, de kétségtelen, hogy az la főiskola, amely nern magyarul oktat és nevel, nem lehet alkalmas a magyar tudomány művelésére. A nyelvi, valamint a szellemi akadályok okozzák, hogy a csehszlovákiai miaigyar tudomány művelésének helye nem a csehszlovákiai főiskolákon és egyetemeken van. Hiszen öt éve még az egyetlen csehszolvákiai magyar egyetemi tanszéket sem töltik be szaktanárral, hanem csak óraadókkal. Az egyetemek hittudományi karán pedig a magyar nyelv csak heti pár órában, egyházi beszédi s hitoktatási gyakorlatként hangozhat el azok részéről, akik magyar hívék lelki pásztorálására készülnek. Ugyanez az eset a felekezeti jellegű hittudományi főiskolákon. Kivétel a losonci református teológiai 1 L.: Alapy Gyula: Kisebbségi irodalmunk tíz éve (1919—1928) és ennek könyvészete. Kazinczy Évkönyv. Kassa, 1929. 171—192. o. — Sziklay Ferenc: A tudományos élet lehetőségei a kisebbségi sorsban. Nemzeti Kultúra. I. évf. 1. sz. 29—31. o. o« 131