Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938
IV. A gazdasági kérdés - Hantos László: Gazdasági életünk húsz éve
hogy a gabonaárakat' stabilizálta és a spekulációt megszüntette, visszaélések természetesen mindig vannak és lesznek is. Csehszlovákiában igen érdekesen alakul időnként a mezőgazdasági hitelnyújtás kérdése. A mezőgazdasági hitelnél mindig érezhető a konjunktúrafolyamat. Az államfordulat utáni első időkben a tőke a mezőgazdaság felé fordult, a válság idejében, amennyiben csak tehette, visszahúzta a piacról kinnlevőségeit, majd most az ipari konjunktúrafolyamatba 'kapcsolódott bele. A nagyipar, különösen a nehézipar tőkeszükséglete nagymértékben kimeríti a hitelforrásokat, így a mezőgazdasá-gnak nehezen jut belőle. A csehszlovák kormányoknak az utóbbi időben éppen ez okozza a legnagyobb gondokat. Egyrészről a nagytőke, másrészt a mezőgazdaság szorítja az államihatalmat. Az utóbbi segítséget kér, az előbbi érdekei megvédését követeli. A gazdaadósságrendezés problémája ezért nehéz Csehszlovákiában. Románia és Jugoszlávia gyökeresen oldotta meg a nehéz kérdést konverzió útján, azonban nálunk a virágzó kapitalizmus miatt, nehéz a probléma gyökeres megoldása. A gazdadósságrendezés első megoldási lehetőségei balul ütöttek ki. A csehszlovák kormány a felhatalmazási törvény alapján 1935-ben 250. sz. alatt rendeletet adott ki a gazdaadósságok rendezéséről, majd az 1936. évi 76. számú kormányrendelettel a gazdakényszeregyességi eljárást honosította meg. A kényszeregyességi eljárás papiron lehetőséget nyújt az adósságok rendezésére. Azért csak papiron, mert a kényszeregyesség alá olyan tartozások tartoznak csupán, amelyek nincsenek telekkönyvi jelzáloggal biztosítva, vagy amelyeknél a hitelező hat hónapnál előbb nem szerzett végrehajtási zálogjogot. Ilyen tartozás Szlovákiában igen kevés van. A telekkönyvileg nem biztosított követelések miatt pedig nem érdemes megindítani az egyességi eljárást, mert a bírósági illetékek mérséklése ellenére az eljárás költségei felemésztik az elérhető előnyöket. Szó van már csaknem egy esztendeje a Mezőgazdasági Segélyalap intézményéről, azonban ez még mindig csak javaslat formájában fekszik a földmívelésügyi minisztériumban. A javaslat szerint az alap a gazdaadósságokat konvertálni fogja és készpénzhitelt is nyújt a gazdáknak. A hitel kamata 3—4 százalék lenne. A segélyalap természetesen a bankokkal karöltve végezné el az adósságrendezés munkáját. Nálunk azonban nehéz lesz a megoldás a csehszlovák pénzpiac egyéb érdekeltsége, merevsége és strukturális bonyolultsága miatt. A szlovákiai magyarságnak nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy a gazdaadósok és a hitelezők érdekei kiegyensúlyozódjanak. A történelmi országokban a földbirtokok 21 százaléka adósságmentes, Szlovákiában és a Kárpátalján csak 11.4 százáléka. A köztársaságban jelenleg 370.000 mezőgazdasági üzem van eladósodva, az eladósodás összege 26 miliárd korona. Nemcsak a gazdának, hanem az egész közgazdaságnak érdeke, hogy a mezőgazdasági üzemek visszanyerjék hitelképességüket a gazdaadósságok megfelelő konvertálásával és az adósságok állami könnyítésével. Az eladósodott mező-