Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

I. A keresztény egyházak - Noszkay Ödön: A magyar katolicizmus

(800.000), részben a protestantizmushoz csatlakoznak (150.000); sokan azonban (600.000) felekezetnélküliekké válnak. Szlovákiában mások voltak a történeti adottságok, mint a történelmi országokban. A vallásos megmozdulások itt sem zajlanak le politikai törekvések, fegyveres támadások és ellenállások nélkül, de a politikai felkelések és forradalmak nem vontak maguk után vallási rázkódtatásokat. Szlovákiában a vallásos és a nemzeti gondolat sohasem, forrott össze egyetlen forradalmi eszmében. Különbséget észlelhetünk a keleti meg a nyugati magyarság felfogása között is. A keleti magyarság legelső nemzeti feladatát a Habsburg-háznak, vele együtt a német befolyásnak megtörésében látta; a nyugati magyarság az ősi ellenséggel, a törökkel való hősi harcokban kereste a nemzeti eszmének megvalósítását. Szlovákiában a vallási harcok keletről, Erdélyből indultak ki, Szlovákia arisztokráciája, nemessége gondolkozásában, tetteiben a nyugati magyarság tipikus képviselője volt és csak óvatosan, némi habozással csatlakozott az erdélyi fejedelmekhez. Csak akkor tűntek el az ellentétek a nemzeti eszme értelmezésében és csak akkor fogott össze egész Szlovákia az egységes nemzeti eszmében a Habsburg-uralom ellen (Rákóczi Ferenc felkelése idején), amikor a végvári bástyákról már porbahullottak a félholdas török lobogók. — A vallásbékék (bécsi, linzi) fegyvermegnyugvást, a felvilágosodás türelmet (türelmi rendelet), az 1791. évi XXVI. tc. individuális vallásszabadságot teremtett, a különféle felekezeteknek egyéni együttélését biztosította. Az 1918. évi októberi forradalom Szlovákiában nem is okozott katolikusellenes tüntetéseket; a történeti országokból átcsapó hullámok árja nem ragadta magával a vallásellenes vagy egyházellenes eszmékért egyáltalán nem lelkesedő szlovákokat. Igaz, hogy Szlovákiában katolikus értékek estek ki a szlovák katolikusok kezei közül (kat. középiskolák), de csak azért, mert a szlovák katolikusok egyházi téren készületlenek voltak a forradalomnak erősen etasztikus irányzatával szemben. * A magyar katolikusokat is megbénította az államalakulás első napjaiban ennek az etatizmusnak sokatakaró, sokszor erőszakos szelleme. Szlovákiában az államfordulat előtt a katolikusok az esztergomi érsekségen kívül 7 püspökségben voltak megszervezve: a nyitrai, szepesi, besztercebányai, kassai, rozsnyói, eperjesi (gör. kat.) és munkácsi (gör. kat.) püspükségekben. Az államfordulat után a Szlovákiában székelő püspökök, egy kivételével, kénytelenek voltak lemondani egyházmegyéjükről és a főpásztorok nélkül maradt egyházmegyékben, meglazult szervezetben, a magyar katolikusság csak tétovázva, bizonytalanul állott sorba vallásos és kulturális intézményeinek biztosítására. A legfontosabb feladat volt a magyar nyelv biztosítása az egyházi életben, továbbá a magyar iskolák fenntartása. A bizonytalanságot fokozta az a körülmény, hogy a püspöki székek8