Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

III. A politika - Darvas János: Politikai életünk húsz éve

fokozására egy szűkebbkörű Vezérlő Bizottság jött létre (Pöstyén, 1921 május 4.), ez megalakította külügyi bizottságát (1921 augusztus 8.), melynek előadójául Szüllő Géza dr.-t hívta meg. Petrogalli és Szüllő azután megalakította a Magyar Népszövetségi Ligát s Szüllő mint a csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbség »külügyminisztere« fáradhatatlan tevékenységet fejt ki mostanáig, úgy a genfi Népszövetségi Ligák, mint az Európai Nemzeti Kisebbségek Uniójának kongreszusain. Mivel a kisgazdapárt népi jellege, a keresztényszocialista párt pedig keresztény jellege miatt nem igen remélhette, hogy a városi liberális polgárságot, főleg a zsidó kereskedőosztályt megnyerheti Programm j ának, Szalay László volt abaúji főispán, Tarján ödön gyáros .és Molnár Béla földbirtokos, volt magyar országgyűlési képviselő vezetésével megalakul a Magyar Jogpárt. Ez is csatlakozott a közös bizottsághoz. (Kassa, 1921 szeptember 18.) Kárpátalján a pártot betiltották. A közös bizottságnak mindjárt az első időben elég munkát adott az 1921 február 18-án tartott népszámlálás. Ennek módszereit és szabálytalanságait panasziratban foglalta össze s a magyar pártok a Népszövetséghez petíció alakjában nyújtották be. A népszámlálás egyik különlegessége az volt, hogy a magyar nemzetiségű polgárok számának csökkentése céljából az izraelita vallásúak számára külön »zsidó« nemzetiséget kreált. Hogy ez a gyakorlatban a magyarság szempontjából mit jelentett, erre csak egy példát hozok föl: Dunaszerdahely városát. Dunaszerdahelynek 1919-ben 5023 lakosa volt, ebből 4690 magyar, vagyis 93.3 százalék, 63 csehszlovák (1.3%), 25 orosz (0.5%), 86 német (1.7%) és 159 egyéb nemzetiségű (3.1%). 1921-ben Dunaszerdahelynek 5171 lakosa volt, de ebből külföldi 208, így a honosok száma 4963. Ezek közül a magyarok száma 3445-re esett vissza, vagyis a város már csak 69.4 százalékban magyar, pedig a másfél év alatt, ami a két népszámlálás között eltelt, ide másajkú lakosság nem jött, csak annyi történt, hogy a magyarajkú izraeliták egy részét, 1293 lelket, vagyis a lakosság 26 százalékát zsidó nemzetiségűnek könyvelték el. Az összes izraelita vallásúak száma 2332 volt, vagyis közülük 55.3 százalék került a zsidó nemzetiségek rovatába. Még meglepőbb az eredmény az 1930-as népszámlálásnál. Ekkor 6280 lakos közül 324 volt külföldi, a csehszlovák honpolgárok száma 5956 s az utóbbiak nemzetiségi megoszlása ez: 2944 magyar (49.43%), 503 csehszlovák (8.45%), 73 német (1.23%), 2 orosz (0.03%), 2186 zsidó (36.70%), 242 cigány (4.06%) és 6 egyéb nemzetiségű. 1930-ban összesen 2654 izraelita vallású ember lakott Dunaszerdahelyen, ez alkalommal tehát már az izraeliták teljes 82 százalékát könyvelték el a zsidó nenzetiségűek közé. A magyarság szervező munkájában ebben az időben fontos eseménye a keresztényszocialista párt munkásszakszervezetének meg68