Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

Dessewffy Gyula: Előszó

ELŐSZÓ Az Az Ország Űtja első programmadó cikkében világosan leszögeztük, hogy nemzetpolitikai szemléletünk első helyén a nép áll, vagyis a magyar milliók sorsával és itt elsősorban a kisebbségi magyarság életviszonyaival kívánunk behatóan foglalkozni. ígéretet tettünk, »hogy« igyekezni fogunk sorsunk kérdéseire a szigorú valóságtisztelet jegyében válaszolni és iparkodunk a magyar kultúra egységének és oszthatatlanságának tudatát kinevelni és megerősíteni. Ma, amikor a csehszlovákiai magyar kisebbség sorsát egységesen felölelő művet megjelentetjük és ezúton a magyar olvasóközönség figyelmébe ajánljuk, programmunk legfőbb pontjának teszünk eleget. Hézagpótló ez a könyv, amely a csehszlovákiai magyar kisebbség sorsát és küzdelmeit egységes képben összefoglalva kívánja megismertetni. Húsz esztendő történetéről számol be, feltárva a kisebbségi sors nehézségeit és szenvedéseit. Módszerében tehát pozitivista munka, de visszatükrözi és megvilágítja a kisebbségi magyarság sajátos szellemvilágát is. Ez a könyv a csehszlovákiai kisebbségi sorsban élő magyarság gondolatvilágának ábrázolása. Testvéreink húsz esztendővel ezelőtt kiszakadtak az egyetemes magyarságból és azóta idegen ráhatások szenvedő alanyai, új felismerések birtokosai lettek. Az idegen népekkel való közösség, az idegen szellemmel való állandó érintkezés új horizontokat nyitott meg előttük. Mindez formálólag, átalakítólag hatott a kisebbségi sorsban élőkre. Azt hiszem, ennek a könyvnek leglényegesebb feladata, hogy megismertesse velünk az impériumváltozás óta kifejlődött gondolatvilágbeli változásokat. Az elszakadt testvéreink lelki és szellemi átalakulását figyelemmel kell kísérnünk. Gondolatvilágunk és jövő sorsunk formálásában döntő befolyással kel1 bírnia azok szellemi és lelki magatartásának, aíkikkel a legteljesebb lelki és népi közösséget érezzük. Szöges