Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

II. Néprajzi helyzet - Duka Zólyomi Norbert: Az asszimilálódás

leges törvényes megvalósítására.

1 A gyakorlatban ezt a törvényt kizárólag általános esetekben, a vallási és szociális elnyomás eseteiben és elsősorban éppen a nemzeti kisebbségek tagjaival szemben alkalmazták. Végül az asszimiláció lelki hadjáratában bizonyos védelmet nyújt a köztársaság védelméről szóló törvény (50/1923.) 14-ik.§-a, mely a nyelvi, faji és vallási csoportok ellen való lázítást és izgatást bünteti. Ez a paragrafus több esetben nyert alkalmazást a nemzeti kisebbségek tagjainak a védelmére is, (természetesen hasonlíthatatlanul többször a többség védelmére) de rendelkezései sok hézag következtében ritkán érintik az asszimiláció kísérleteit. A bűncselekmény tényállása: lázítás, izgatás, gyűlölködés szitása, — túlsúlyos ahhoz, hogy a törvényesebb lepel alatt működő erőknek megálljt parancsoljon. Teljesen kizárja pedig az alantasabb hivatalok, közszervek, egyesületek és hasonló kollektív közösségek aszszimilációs kísérleteinek meggátolását. Ebben a tág jogi keretben folyik a csehszlovákiai magyarság küzdelme a magyar lelkekért. Ezzel szemben az asszimilációs hadjáratot hatalmas, pénzzel és erővel rendelkező szervek vezetik. A küzdelem a lelkekért a zsenge gyermekkornál kezdődik. Csak 23 magyar óvoda gondoskodik a legzsengébb magyar hajtás neveléséről, ezzel szemben a legtökéletesebb állami és köztámogatást élvezik a többségi óvodák, amelyek legtöbb helyen a magyar kicsinyeket is magukba fogadják. 14.000 magyar elemi iskolás jár másnyelvű iskolába és állandóan az aszszimilálódás Scylla és Charybdise között hajózik; polgáristák és középiskolások tömege látogat idegen intézetet, azért, mert bizonyos helyeken minden előfeltétel ellenére is teljesen hiányzik a magyar iskola, vagy más okok késztetik a szülőket erre a veszélyes lépésre: állami és egyéb! kapcsolatok, a Slovenská Liga iskolapolitikája, mely több tejet, több kenyeret juttat az éhezőknek és több tanszert a nélkülözőknek, tanerők személyes önkénye, mint a dunakisfaludi eset, ahol ibottal kergette át a pap a magyar gyermekeket a szlovák iskolába. Hiányzó magyar iskolákat bőven »(helyettesítenek« a színmagyar vidékeken felállított szlovák iskolák,

2 melyek néha egy vagy két cseh nemzetiségű csendőr- vagy vasutasgyermek melllett 20-ával, 30-ával nyelik el a magyar nemzetiségű gyermekeket. A Romániában divatos névelemzés Csehszlovákiában csak közvetlenül a fordulat után játszott szerepet. Ekkor szólították fel sok iskolában (pl. a pozsonyi volt kir. kat. gimnáziumban) a szlováknevű ta1 Zákon proti úti sku a na ochranu svobody shromáždění. Legfőbb rendelkezései: Mindenki, aki állásánál, helyzeténél, anyagi vagy egyéb oknál fogva másvalakinek a fölérendeltje (tanerő, igazgató, gyám stb.) és ezen helyzetét arra használja fel, hogy alárendeltjeit valami testi vagy lelki cselekvés elvégzésére vagy elmulasztására rábírja, büntetendő. Ez a rendelkezés a sztrájkszabadságát nem érinti. 2 14 községben 75 százalékos magyar lakosság mellett nincsen magyar iskola, esalk szlovák elemi. Léva, Ungvár és Rozsnyó évek óta várja a magyar gimnáziumot. 2