Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

II. Néprajzi helyzet - Varga Imre: A statisztika tükrében

A statisztika tükrében* Ha csak felületesem tekintünk is rá Szlovákia térképére, akkor is láthatjuk, hogy az itteni magyarság elhelyezkedése nem előnyös, mert a déli határ mentén hosszú szalag alakjában, egymástól túl messze helyezkedünk el. De ez a hosszú szalag is két helyen megszakad s az amúgy is messze eső területeket három különböző részre osztja a közénk ékelődő nyelvterület. E három nyelvterület közül a nyuglaiti a legnagyobb, mely Pozsonynál, a magyar-osztrák hármas határnál kezdődik s a kékkői járás közepénél végződik. Ezen nyelvterületünk északi fede Nyitránál éri el a legmagasabb pontot. Ez a terület a legnagyobb tiszta magyar nyelvterület. Középső nyelvterületünk a kékkői járás közepétől hosszú — egy járásnyi szélességű — sávban Kassa allatt ér véget. Kassánál van a legnagyob megszakítás a középső és a keleti nyelvterületek között. A harmadik — keleti — nyelvterület ezen megszakítástól Kárpátalja közepéig húzódik el. A legutolsó népszámlálás szerint (1930-ban) ezen a ihárom nyelvterületen, vagy kivételesen egyes szigeteken 740 olyan község volt, amelynek lakossága többségben magyar nemzetiségűnek vallotta magát. Ezzel szemben olyan község, hol a magyarság meghaladja legalább a 20%-ot, — beleértve az előbbi 740-et is — mindössze 759 van. E két szám minimális különbsége arról tesz tanúságot, hogy az itteni miagyarság lakhely szempontjából előnyös helyzetben van, mert tömegeinknek több mint 90%-a zárt egységben lajkik. A fent említett 740 magyar többségű község területileg 9913 km

s-t köt le. Ezen hélységek közül a többség Szlovákiára esik, ahol az összes terület 17'43 százalékát teszik ki, 8540 km

2 kiterjedéssel, míg Kárpátalján az összes földterület 10'88 százaléka van magyar kézen 1373 km

2 kiterjedésben. Ha ezeket az adatokat latz 1921-es adatokkal hasonlítjuk össze, arra a fájó ítéletre jutunlk, hogy a föld csúszik ki a lábunk alól. 1921-ben még Szlovákiában 9080 km

5 tartozott a magyar többségű falvak területéhez. Tíz év alatt tehát 540 km

2-nyi nyelvterületet vesztettünk, olyanformán, hogy 43 községben vesztettük el magyar többségünket, Kárpátalján pedig 180 km

2 kiterjedésben 4 községben kisebbedett a magyar többségű nyelvterület. — A fentebb felrajzolt három nyelvterület egyikén sincs a hivatalos statisztika szerint olyan járás, ahol a magyarság az összlakók 90 százaléknál több százalékát tenné ki. Ami pedig az elhelyezkedésünk területének minőségét illeti: a magyar többségű falvak területileg Szlovákia, szántó* Az ilyen kiterjedésű tanulmányban nem lehet felsorakoztatni minden eddig felmért adatunkat, legyen az gazdasági, kulturális, vagy népmozgalmi. A továbbiakban tehát csak a népmozgalmi statisztikánkról lesz szó. A másik előre bocsátandó dolog az, hogy az itt közölt valamennyi adat a prágai statisztikai hivatal nyilván0» közleményéből való, ami azt jelenti, hogy azok helyességéért a hivatal vállal felelősséget és hogy bárhol közölhetők.