Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

II. Néprajzi helyzet - Révay István: A demográfia tükrében

ségi lehetőségeken, a magyar iskolákon és tanintézeteken keresztül, a kulturális, politikai, egyházi és részben már gazdasági és szociális szervek mind szélesedő tevékenysége útján áramlik szét a nemzetiségépítő munka. így folyik népi állományunk kultúrszínvonalbeli emelésének talajegyengető munkája. Az adott környezetben ez az első előfeltétele annak, hogy tömegünk mind nagyobb részének nyelvisége biztonságos nemzetis ég érzelemmé lényegesüljön. A csehszlovák népszámlálás módszere azon pontok egyike, ami a köztársaságban összekapcsolt országrészek régebbi fejlődésének különbözősége következtében hátrányos a régi magyarországi országrész számára. E népszámlálási módszer ugyanis magasabb szintű általános kultúrfokot és etnikai értelemben vett, teljesen kifejlett nemzetiségi öntudatot feltételez. Olyat, amilyen a történelmi országrészben az idők folyamán, a cseh-német nemzetiségi fajküzdelem következtében, az ottani nemzetiségek között ki is fejlődött. A csehszlovák népszámlálás közvetlenül a »nemzetiséget« kérdi, aminek megválaszolása szélsőségesebb, határozottabb odatartozási állásfoglalást — öntudaton alapuló érzelmi megnyilatkozást — feltételez az anyanyelv felvételezésének módszerével szemben. A volt magyar országrészek lakossága és vele a magyarság is, amint az az elöljáróban írottak értelmében kitűnik, szélesebb tömegeiben nem éri el az e téren feltételezett érettségi fokozatot és így nagy hátránnyal indult az eddig megtartott csehszlovák népszámlálások nemzetiségi seregszemléjére. Hogy a két ország között e téren észlelhető érettségi diszparitás 'kiegyenlítődjék, bevezették a volt magyar területeken az úgynevezett ívekkel való számlálást, a történelmi országokban alkalmazott számláló-lapokkali számlálás helyébe. A kettő között a különbség az, hogy a számláló-lapokat személy szerint osztják ki és azokat a számlálandók maguk töltik ki, az íveken számláltak adatait viszont a számlálóbiztosok vezetik be a számláltak bemondása alapján: abból a célból, hogy az adatok bemondásánál segítségükre lehessenek. Ez az utóbbi, egészen elméleti természetű könnyítés, még hátrányosabbá tette a helyzetet, mert a bemondott adatok felülvizsgálására feljogosított számlálóbiztosoknak rendkívül nagyfokú befolyást biztosított a nemzetiségi adat amúgyis objektív jegyeken alapuló megállapításánál. Igaz, hogy az előírás nem engedélyezi a fél akaratával ellentétes adat bejegyzését és ha a biztos vele megegyezésre jutni nem tud, úgy a kérdés eldöntése a politikai hatóság döntése iránt terjesztendő fel, de ez a védelminek szánt előírás ismét csak teljesen elméleti értékű, sőt a gyakorlatban legtöbbször fordítottan érvényesül. A vitatott nemzetiségű egyén ugyanis — de kivált az egészen kifejlett nemzetiségi öntudattal nem rendelkező egyén — inkább megnyugszik a számlálóbiztos megállapításában,