Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

I. A keresztény egyházak - Baráth László: Az evangélikusok

nal összeül Szlovákia különböző városaiban, ha azt valamely fontos ügy megkívánja.

1 A magyar evangélikusoknak mint nemzeti kisebbségnek az egyetemes egyház kebelében az Egyházi Alkotmány csak nagy általánosságban biztosítja nyelvi és egyéb kisebbségi jogait. A magyar evangélikusok régi követelése, a magyar esperességek felállítása a mai napig is csak jámbor óhaj. A felsőbb adminisztratív szervek megvalósítása (ez alatt a magyar esperességek felállítását, valamint magyar püspökhelyettes, vikárius vagy szuperintendens, — alkotmányos úton biztosított jogkörét értjük) és a vegyesnyelvü gyülekezetek számára megalkotandó szabályrendeletek képezik a magyar evangélikus követelmények lényegét. Ebben az irányban határozottan javulást észlelhetünk, mert 1937. év folyamán végre megindultak a tárgyalások és a Magyar Evangélikus Szövetségnek 1937 februárjában Rozsnyón tartott válaszitmányi ülésén kidolgozott memorandummal az egyházi főhatóságok már érdemben foglalkoztak. Egyelőre elvben elfogadták a püspökhelyettes (szuperintendens) követelményét, a magyar esperességek felállítása elől viszont elzárkóztak, míg a vegyesnyelvű gyülekezetek szabályrendelete ugyancsak a megvalósulás felé halad. Valószínű azonban, hogy az 1939. évben megtartandó egyetemes zsinatig, ezek a kérdések nem nyernek alkotmányos megoldást. Elintézetlen és a magyar evangélikusokat igen közelről érinti az a kérdés is, hogy vegyes gyülekezetek kettéválása esetén hogyan osztódik meg az egyházi vagyon. Ez a kérdés ugyanis a történelmi fejlődés figyelembevételével a legtöbb esetben a magyar egyházakra nézve létkérdés. A történelmi fejlődés ugyanis legtöbbször azt mutatja, hogy az egyház az államfordulat után vált csak vegyessé, amikor is az egyház területére költözött szlovák nemzetiségű evangélikusok ugyancsak az egyház tagjaivá váltak (főleg a magas egyházi adót fizető tisztviselőelem) s eleinte kisebb, majd egyre nagyobb hányadát képezve az egyháznak, jogaikat követelték. A nyelvi jogok és kérdések rendezésiére hivatottak a megalkotandó szabályrendeletek. Viszont az anyagi kérdések elintézésére szétválás esetén nem lehet irányadó a mai kulcs, mert a meglevő egyházi vagyon kétségtelenül a régi, magyarjellegű egyház szerzeménye. Az egyház kebelében a nemzetiségi harcok már nagyrészt elcsitultak. Természetesen ez nem jelenti azt, mintha nemzeti téren már nem lenne *A szövetség jelenlegi elnöksége a következő: Egyházi elnök: Fábry Viktor, eperjesi lellkiész. Világi elnök: Szent-Ivány József, nemzetgyűlési képviselő, Beje. Egyházi alelnök: Endreffy János, lelkész, Pozsony. Világi alelnök: Törköly József dr. ügyvéd, v. szenátor, Rimaszombat f. Titkár: Bándy György lelkész, Balogpádár. Egyházi jegyző: Smíd István Lehel, lelkész, Bártfa. Világi jegyző: Baráth László dr. ügyvéd, Rimaszombat. 2*