Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

VII. Az új nemzedék - Kovács Endre: A Sarló története

ifjúsági sajtóra sem, melynek szerkesztésében a Sarlót illette meg a döntő szó. A Mi Lapunk egyik fiatal munkatársa »Korszerű regények« címen beszámol a párizsi »Monde« magyar könyvsorozatának kiadványairól s a lap közli is Szilágyi András Űj pásztor-ának egyes részleteit. Szülők és tanárok köréből már eddig is több fölszólalás hangzott el a diáklap iránya ellen, de ez a már-már kommunista propagandának számító ártatlan könyvismertetés megadja a lapnak a kegyelemdöfést. Konzervatív gondolkozású körök egy új cserkészlap kiadásán gondolkoznak, mely gátat vetne annak a szellemnek, amely a magyar fiatalság egy részében él. Az új diáklap megszületett, A Mi Lapunk anyagi eszközök és érdeklődés hiányában kénytelen volt beszüntetni megjelenését. Tíz éven erjesztője volt a csehszlovákiai magyar diákság életének, végül is ennek a fiatalságnak a radikalizmusa, türelmetlensége ölte meg. 1930 augusztus 8-án a Sarló országos vezetősége ülést tartott Érsekujvár&n. A

z ülésen felolvasták a Sarló kétéves munkatervét, mely jellemző módon tárja elénk a mozgalom akkori fejlettségét. Érdekessége miatt tekintsük meg ezt a kétéves munkatervet, amelynek kimondott célja egy csehszlovákiai magyar szociográfiai intézet felállítása volt. A kétéves program pontjai a következők: I. A Sarló a magyar középiskolás és főiskolás diákságot a magyar tömegek gazdasági, szellemi és szociális életének tanulmányozására neveli. Ezt a célt szolgálja: 1. Az 1928-i gombaszögi cserkészreformok és az 1929-i eperjesi cserkészankét elvkitűzései alapján 1931 tavaszán külön is szervezkedni kezdő regősmozgalom és a középiskolások regős járása. 2. A főiskolások nyári néptanulmányi vándorlása és az ennek az alapján 1931 tavaszán megszervezendő rendszeres sarlós-mozgalom. 3. Szociográfiai kérdőívek állandó néptanulmányozók számára és szociográfiai pályázatok kiírása. 4. Szociográfiai munka a középiskolai önképzőkörökben az 1929. évi érsekújvári önképzőköri reformok alapján. II. A Sarló fokozatosan kiépíti a tudományos szociográfiai munkát. Ennek módozatai: 1. Szociográfiai kurzusok szervezése az egyetemi városokban és vidéken. 2. A szociográfiai adatok tudományos feldolgozása úgy a Sarló, mint a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége által fenntartott szakszemináriumokban. 3. Tudományos kapcsolatok létesítése az új nemzedék és a különböző nemzetiségű társadalomtudományi, közgazdasági, statisztikai és néprajzi szakemberek és szakkörök között. 4. A csehszlovákiai magyar szociográfiai szakirodalom és valóságirodalom megteremtése a szociográfiai adatok feldolgozása és kiadása által. III. A Sarló országos propagandát indít a kisebbségi magyarság tudományos megismerése érdekében. Ennek módozatai: 1. Tervszerű ifjúsági propaganda a középiskolás és főiskolás sajtóban. 2. A magyar napilapok és folyóiratok, elsősorban azonban a vidéki sajtó tervszerű bevonása a néptanulmányozásba. 3. A pozsonyi és kassai magyaré-rádió beállítása a néptanulmányozásba. 4. Vitagyű-