Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

VII. Az új nemzedék - Sinkó Ferenc: A főiskolások

nek: a hivatalos csehszlovák történelem- és földrajzszemléletet szuggerálják tanulóikba. A csehszlovák szellem hatása döntő középiskoláinkban. Hatása a fiatal magyarra a következőkben foglalható össze: 1. Csehszlovák állampolgároknak érzik magukat. 2. Megszakad a kapcsolatuk a magyar történelemmel, Svatopluk és Árpád, Mátyás és Podébrád egy tömegbe keverednek bennük. 8. Megszakad ia földrajzi közösségtudat az anyaország magyarságával. Magyarország külföld. 4. Kialakul a másodrendűségi tudat bennük. A magyar történelemmel csak az irodalomtörténeten keresztül tartják a kapcsolatot. Innen van, hogy a csehszlovákiai magyar fiatalság magyarságszemlélete literális gyökerű és tartalmú. Sokkal többet mondunk neki, ha Petőfivel példázódunk, mintha Kossuthtal. Meg kell még említenünk a szülői társadalom álláspontját a köztársasággal szemben, mely nem csekély hatással van közép- ós főiskolás diákságunk lelki alakulására. Ebben az álláspontban jelentékeny változásokat észlelhettünk a húsz év alatt. Az első 7—8 évben sokkal inkább volt ellenzéki a csehszlovák államisággal szemben, mint az utolsó 10—12 évben. Azért tartjuk ezt fontosnak megjegyezni, mert a főiskolás mozgalmiak kialakulásában is szerepe van ennek a ténynek. Az első félévtized magyar társadalma romantikusan nemzeti, mereven ellenzéki, a mult felé fordul, azt bálványozza, a fiatalságtól méginkább megköveteli, hogy ne merje kritizálni. Az 1920 és 25 között középiskoláskodó magyar fiatalokban ez a két ellentétes irányú szellem: az iskoláé és a szülőké, hihetetlen feszültséget idézett elő. Itt a magyarázata, hogy miért indult oly hévvél és oly útra 1925-ben a magyar főiskolásság egy része. Ez a feszültség röpíti ki útjukra azokat, akik akkor hagyják el a középiskola padjait. Ez a magyarázata annak is, hogy a csehszlovákiai magyar főiskolás mozgalmakat 1925-tel kezdik tárgyalni. Valójában már 1919-ben jelentkezik a szlovákiai magyar fiatalság. A keresztényszocialista diákság kezdeményezésére országos szervezkedés indul ki Kassáról, csakhamar szervezeteket alakítva Pozsonyban, Eperjesen stb.

1 A pozsonyi szervezet tagjai alakítják meg a brünni Corviniát. Tőle függetlenül alakul meg Prágában a Magyar Egyetemi Kör 1921-ben. Ez utóbbi azonban csakhamar megszűnik. 1925-ig a Corvinia

2 az egyetlen magyar főiskolás egyesület az egyetemi városokban. Az említett országos szervezkedés is eltűnik nyomtalanul. Ennek a szervezetnek is, mint a Corviniának megvan a maga bőséges és terjedelmes programmja. Nagyjából ugyanaz, amit elismételtek később főiskolásaink minden nagyobb diákrendezményen, kongresszuson, alakuló és évzáró közgyűléseken: dolgozni a kultúrintézményeken, gazdasági szervezeteket alakítani, iskolákat fejleszteni és népművelést folytatni. Nem a programm választja el tehát az 1925 előtti és utáni diák1 Az 1925 előtti diákmozgalmakról beszámol a »Jövő« c. lap. 1932. 1 Bővebb adatok: A Corvinia tíz éve 1919—1929. Riegele László. 1929. Brünn.