Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938
VI. A társadalom - Haltenberger Ince: A parasztság
ha azok tudatosak. , Saj nos, az öntudatosan magyar parasztoknak száma nem túlmagas és annál többen vannak azok, akikben csak a magyarság sztatikai jeleit találjuk meg. A magyar paraszt azért nem bír nemzeti öntudattal, mert nincs nemzeti műveltsége, nincs történelmi tudata A háborúelőtti népoktatás se adta meg népünknek a történelmi tudatot, még történeti tudást sqm adott. Van ugyan történelmünknek néhány kedven^ alakja, ézeket őrzi, tiszteli és szereti a falusi nép is: ilyenek Hunyady János, Mátyás király, Rákóczi és Kossuth, de ezek a nagyok sem jelentenek mást a nép előtt, mint legendás, nagyszerű hősöket, akik nem különböznek meséik csodás alakjaitól. De ha a magyar nemzet történetét ösmerné is a magyar paraszt, vájjon saját történetét ismerné-e s vájjon közelebb vonná-e nemzetéhez az a tudat, hogy ő évszázadokon keresztül a nemzetből kitaszított jogtalan pária volt. Van ugyan lelkesedés népünkben, amit a nemzeti öntudattal könnyű összetéveszteni és ami sokszor hozott már össze tömegeket a magyar ügy mellé, de az még nem nemzeti öntudat, ami lelkesítő szónoklatok hallatára bennük kél és megmozgatja őket. Érzelmi hullámzások! azok csupán s nem alkalmasak arra, hogy kitartó, közös cselekvésre ösztökéljenek. Politikai megnyilatkozásnál sokszor tömegeket állít az érzelmi fellángolás a magyar felfogás mellé, de tudjuk azt is, hogy például egy falu népének a fele beiratkozott az agrárpártba, vagy a kommunisták közé (éppen a leggazdagabbak) csak azért, mert összekülönbözvén valamin a pappal, nem akartak tovább ahhoz a párthoz tartozni, amelyhez a pap is tartozik. S nemcsak a politika tudja ellentétes táborokra bontani a magyar népet; a felekezeti egyenletlenség is sok esetben képes háttérbe szorítani a nemzeti szempontot, hogy a viszálykodás legyen úrrá az, összetartozás tudata helyett. A példák azt mutatják, hogy népünk nemzeti öntudata, sajnos, fejletlen. De nem is lehet nemzeti öntudata. Mert műveletlen, útját megtalálni nem tudó egyedek halmaza, nincsen szerve, amelyben vágya, akarata megnyilványulhatna, nincsen olyan' közület sem, amelyben magát otthon érezhetné. Innen van az is, hogy a magyarság pártját oly könnyen otthagyta. Népünknek nemzeti öntudatot kell adni. Népnevelő szervekre és népművelő szakemberekre van szükségünk. Sajnos, az iskola nem tölti be ezt a népművelő perepet. Tapasztalatok szerint, különösen a középiskolai és főiskolai oktatás mai szelleméből nem sok haszon hárul a falura: előttünk van számos példa, hogy az értelmiségi pályákra kikerült paraszti származású egyének, mihelyst kiművelődtek, eltávolodtak a falutól, nemcsak fizikailag, de — lelkileg és szellemileg. Rejtegetik származásukat és a falu népével többnyire meg is tagadják a közösséget. De különben is a szorosan vett földmíves társadalom soraiból aránylag nagyon kevesen mennek értelmiségi pályára. A csehszlovákiai imagyar ínefm-zetfiségű népiskolásojjk» középfiskoüástok és főiskolások közül mintegy kilencven százalék a népiskolákat látogatta. Ez a