Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

VI. A társadalom - Haltenberger Ince: A parasztság

ha azok tudatosak. , Saj nos, az öntudatosan magyar parasztoknak száma nem túlmagas és annál többen vannak azok, akikben csak a magyarság sztatikai jeleit találjuk meg. A magyar paraszt azért nem bír nemzeti öntudattal, mert nincs nemzeti műveltsége, nincs történelmi tudata A háborúelőtti népoktatás se adta meg népünk­nek a történelmi tudatot, még történeti tudást sqm adott. Van ugyan történelmünknek néhány kedven^ alakja, ézeket őrzi, tisz­teli és szereti a falusi nép is: ilyenek Hunyady János, Mátyás király, Rákóczi és Kossuth, de ezek a nagyok sem jelentenek mást a nép előtt, mint legendás, nagyszerű hősöket, akik nem különböznek meséik csodás alakjaitól. De ha a magyar nemzet történetét ösmerné is a magyar paraszt, vájjon saját történetét ismerné-e s vájjon közelebb vonná-e nemzetéhez az a tudat, hogy ő évszázadokon keresz­tül a nemzetből kitaszított jogtalan pária volt. Van ugyan lelkesedés népünkben, amit a nemzeti öntudattal könnyű összetéveszteni és ami sokszor hozott már össze tömegeket a magyar ügy mellé, de az még nem nemzeti öntudat, ami lelkesítő szónoklatok hallatára bennük kél és megmozgatja őket. Érzelmi hullámzások! azok csupán s nem alkalmasak arra, hogy kitartó, közös cselekvésre ösztökéljenek. Politikai megnyilatkozásnál sokszor tömegeket állít az érzelmi fellángolás a magyar felfogás mellé, de tudjuk azt is, hogy például egy falu népének a fele beiratkozott az agrárpártba, vagy a kommunisták közé (éppen a leggazdagabbak) csak azért, mert összekülönbözvén valamin a pappal, nem akartak tovább ahhoz a párthoz tartozni, amelyhez a pap is tartozik. S nem­csak a politika tudja ellentétes táborokra bontani a magyar népet; a felekezeti egyenletlenség is sok esetben képes háttérbe szorítani a nemzeti szempontot, hogy a viszálykodás legyen úrrá az, össze­tartozás tudata helyett. A példák azt mutatják, hogy népünk nemzeti öntudata, sajnos, fejletlen. De nem is lehet nemzeti ön­tudata. Mert műveletlen, útját megtalálni nem tudó egyedek halmaza, nincsen szerve, amelyben vágya, akarata megnyilványul­hatna, nincsen olyan' közület sem, amelyben magát otthon érez­hetné. Innen van az is, hogy a magyarság pártját oly könnyen ott­hagyta. Népünknek nemzeti öntudatot kell adni. Népnevelő szer­vekre és népművelő szakemberekre van szükségünk. Sajnos, az iskola nem tölti be ezt a népművelő perepet. Tapasztalatok szerint, különösen a középiskolai és főiskolai oktatás mai szelleméből nem sok haszon hárul a falura: előttünk van szá­mos példa, hogy az értelmiségi pályákra kikerült paraszti szárma­zású egyének, mihelyst kiművelődtek, eltávolodtak a falutól, nem­csak fizikailag, de — lelkileg és szellemileg. Rejtegetik származá­sukat és a falu népével többnyire meg is tagadják a közösséget. De különben is a szorosan vett földmíves társadalom soraiból arány­lag nagyon kevesen mennek értelmiségi pályára. A csehszlovákiai imagyar ínefm-zetfiségű népiskolásojjk» középfiskoüástok és főiskolások közül mintegy kilencven százalék a népiskolákat látogatta. Ez a

Next

/
Oldalképek
Tartalom