Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

I. A keresztény egyházak - Kövy Árvád: A reformátusok

nek korai halála után Péter Mihály gálszécsi lelkész foglalta el a püspöki széket, őt is alkotóerejének és munkásságának lendületében érte utói a halál, öröklébe dr. Magda Sándor, jelenleg nagykaposi lelkész lépett. Az egyházkerület főgondnokai közül meg kell említenünk dr. Szilassy Béla földbirtokost és szenátort (Losonc), Lukács Géza nyugalmazott főispánt (Rimaszombat), utódját, Tornallyay Zoltán földbirtokost (Tornaija) és dr. Polchy István ügyvédet (Beregszász). A három egyházkerületbe a régi egyházmegyék maradványaiból a következő egyházmegyéket kebelezték be: a dunai egyházkerületbe a komáromi és foarsi egyházmegyéket. A tiszai egyházkerülethez tartoznak a gömöri, alsózempléni, felsőzempléni, abaúji és ungi egyházmegyék. A kárpátaljai egyházkerület részei pedig a beregi, kárpátalj a-ungi és máramaros-ugocsai egyházmegyék. — Az egyházkerületek szervezkedése után megalakul és egységes, átfogó szervezetbe tömörül a szlovákiai és kárpátaljai egyetemes egynáz, majd ennek legfőbb kormányzó és intéző szerve: az egyetemes református konvent. Első elnökei: P. Cinke István püspök és Lukács Géza főgondnok. — Még ebben az évben, 1923-ban, zsinatra jön Özsze az egyetemes egyház képviselete Lévára, az egyházi törvényeknek a megváltozott helyzethez való átalakítása céljából. A következő zsinatot 1928-ban tartják meg Pozsonyban. — Mind a két zsinat törvényalkotási munkálataiból kiemelkedik: az egyház belső építését szolgáló, ú. n. VIII. törvénycikk, Sörös Béla losonci református lelkész, teológiai igazgató jövőt megalapozó alkotása, amely megszabja a hitélet keretét. A két egyetemes zsinat törvénybeiktatta a szlovák egyházmegye felállítását is a szlovákajkú reformátusság igényeinek kielégítése céljából. — A törvényhozási munkálatokkal kapcsolatban meg kell említenünk azt, hogy a két zsinat által hozott törvények, bár időközben több hivatalos tárgyalás is történt, mmdezideig nem nyertek jóváhagyást a kormányzat részéről. A köztársaság területén élő reformátusság egyházi és vallási élete az egyetemes, átfogó szerv kialakításával az általános elernyedés és tespedés után új erőre kapott. — Még 1920-ban megindul az egyetemes egyház hivatalos lapja, a »Református Egyház és Iskola«, amely új irányt jelölt ki a reformátusság megmásult életében. Az egyházi lap első szerkesztője Réz László rozsnyói lelkész volt. Utána Kövy Árpád, majd dr. Magda Sándor, Isaák Imre és a korán elköltözött Szőke István lelkészek vették kezükbe a szerkesztést. Jelenlegi szellemi irányítója Zsemlye Lajos hetényi lelkészt — Egyházirodalmi téren rövid idő alatt pezsdülő élet indult meg. A »Kárpátaljai Iratterjesztés« egy csomó vallásos tárgyú füzettel és egyéb kiadványokkal erősíti népünk lelki és szellemi életét. — A kálvinista életprogramm gyakorlati megvalósítását és a kálvinizmus világhelyzetének és építő munkájának megismertetését tűzte ki céljául két neves egyházi folyóirat. Az egyiket Soós Károly esperes