Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938
V. A műveltség sorsa - Narancsik Imre: A tudomány művelése
területén anélkül, hogy a nemzeti közvélemény valamilyen formában is tudomásul venné törekvéseiket. Szándékosan kerüljük beszámolónkban az egyes művészek jellemzését. Kialakulatlan még az általános kép, korai lenne a végleges regisztrálás. A jelenségek pedig, amelyek meghatározzák művészeti életünket, inkább a kisebbségi élet nehézségeiből erednek, mintsem művészeti jellegűek. A csehszlovákiai magyar tudomány helyzetének tárgyalása, megértése s bírálata négy n'agyjelentőségű tény figyelembevételét teszi szükségessé. Első az államfordulat eseménye. Az államváltozással megszűnt a magyarság többségi, kiváltságos, vezető szerepe s a kisebbségek küzdelmes helyzetét kellett vállalnia. Az államcsere s a vele kapcsolatos kisebbségi sors pedig nem segítette, lianem akadályozta a tudományosság fejlődését, amint ezt a továbbiakban részletesebben kifejtjük. Az államváltozás eseményével függ össze, hogy a beáramló emigráció politikai s világnézeti idegen eszméivel, amelyeket tudományosan is képviselt és terjesztett, a húszas évek elején mesterségesen kiélezte a társadalmi ellentéteket. A bontás eszközlői s eszméi inkább a várost, mint a falut, inkább a munkásságot és az értelmiséget, mint a parasztságot érintették. A napi politika harcai pedig határokat vontjak a nemzetközi eszme s a nemzeti gondolat hívei, az aktivisták és az ellenzéki pártok tudományos téren működő egyénei közé is. A harmadik tény a csehszlovák művelődési politika iránya. A magyar értelmiségi fiatalság idegen, tehát német, cseh., szlovák egyetemeken és főiskolákon kénytelen tanulmányait folytatni. A tanulmányok idegen nemzeti környezetben, idegen nyelven, egyrészt nyelvi nehézséget, másrészt tudományos akadályt képeznek. A csehszlovák vagy általában szláv tudományosság nem egyezik szellemiség tekintetében a magyar tudományossággal. A csehszlovák tudományosság újabban inkább angolszász-francia, míg a magyar a reformáció óta jobbára német szellemű. A fiatal nemzedék — mint egyedüli lehetőséget a tudományos munkára — kénytelen az angolszász-frtamcia-szláv szellemű felkészültséget megszerezni. Csakhogy éppen ezáltal szembehelyezkedik az idősebb nemzedék tudományos szellemiségével és a magyar tudománynak Csehszlovákiában élő tradíciójával. A szellemi egység hiányosságából, a kellő anyagi alap és a tartós, áldozni tudó érdeklődés hiányából érthető végül, hogy a csehszlovákiai magyarságnak nem volt állandó tekintélyes, igazi tudományos folyóirata. Az eddigi folyóiratok és folyóiratkísérletek az olvaBrogyányi Kálmán. A tudomány művelése