Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938
V. A műveltség sorsa - Fizély Imre: A magyar iskola
iskolaévig azonban ezek a párhuzamos osztályok váltakozó rendszerűek voltak, amennyiben csak minden második évben indult új első osztály. Az 1937—38. iskolaévben a párhuzamos osztályok már önálló magyar tanítóképzővé alakultak át. Ezen két intézeten kívül külön abituriens kurzusokon tették lehetővé a középiskolákban érettségizetteknek a tanítói pályára való lépést. Ezen az abiturens kurzuson évenként 30 ifjú és 10 leány vehetett részt. Az egyideig mutatkozó tanítóhiányon az úgynevezett externista tanítói vizsgák engedélyezésével iparkodtak segíteni, amely vállalkozásnak a magyar iskolaügy azonban sehogyan sem látta hasznát. 1 A magyar tanárképzés magyar főiskola hiányában arra szorítkozik, hogy a jelölt, aki magyar középiskolában akar tanítani, magyarnyelvi vizsgát tesz. Magyar teológusaink utánképzését lehetővé teszi a pozsonyi egyetemen létesített teológiai fakultás külön a római katolikus ifjúság és külön az ág. h. ev. ifjúság részére. Református hittudományi főiskola viszont Losoncon van, amely »de facto« elismert főiskola, viszont »de jure« nem. Hogy ez a »de facto igen« mit jelent a »de jure nem«-mel szemben, kitűnik többek közt abból, hogy a református teológusok tanulmányi ideje alatt a szülők nem élvezik a gyermekek után járó neveltetési pótlékot. Magyar tanítóságunk kari érdekei védelmére egyesületbe tömörült: megalakította a Szlovákiai Általános Magyar Tanítóegyesületet, folyóiratával, a »Magyar Tanító«-val. Ezen tanítóegyesületen kívül külön csoportot képez a »Haladó Magyar Tanítók Szövetsége«, amelynek folyóirata a »Magyar Tanügy«. Szervezetbe tömörültek a szociáldemokrata magyar tanítók, s az agrárpárt keretében külön tanítói csoportot alkotnak az agrárpártállású tanítók. A kárpátaljai magyar tanítóságnak csak kisebb része lett a »Podkarpátskáruszi Általános Magyar Tanítóegyesület« tagjává, nagyobb része megmaradt a ruszin tanítóegyesületben. Középiskolai magyar tanáraink csak 1937-ben tömörültek szövetségbe, amidőn megalkották a »Szlovákiai Magyar Tanáregyesületet«, amelynek működése elé a legnagyobb reményekkel és jogos várakozással tekint a magyar társadalom. A szervezkedéssel járó előnyök dacára óriási nehézségeket okozott nagyon sok tanítónál és tanárnál az állampolgárság kérdése. E kérdésnek rendezése kálváriát jelentett nagyon sok tanító részére, s bizony nagyon sok tanítócsaládot juttatott éveken keresztül nyomorba, bizonytalanságba s nem egyszer a kétségbeesés szélére. Hála Istennek ez a kérdés magyar tanítóinknál ma már úgyszólván teljesen rendeződött s remélhetőleg erről az oldalról már nem ér egy ma1 A tanítóképző négy évfolyamánajk, vagy az abituriens kurzusnak elvégzése után a jelölt nem kap oklevelet, csak érettségi bizonyítványt. Az oklevelet csak kétévi gyakorlat utáni sikeresen letett képesítő vizsga után nyeri el, ellentétben a régi magyar rendszerrel, amelynél a jelölt a IV. évfolyam sikeres elvégzése után már oklevelet szerzett. A polgári iskolai szaktanítói képesítés megszerzése a jelöltek magánszorgalmára van hagyva. Háromévi tanítói gyakorlat után minden tanító jelentkezhet polgári iskolai szakvizsgára.
