Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

V. A műveltség sorsa - Sziklay Ferenc: Kulturális szervezkedésünk története

a »Magyair Irás«-iuafc élete 1932 óta 1937 végéig, amikor könyvbarát szervezetét likvidáloa és folyóiratát megszüntette, halódás és bár hősies, de reménytelen küzdelem volt a gátszakltás által önmagára idézett árvízveszedelem ellen. Még egy kísérlet történt a helyzet megmentésére. 1935 őszén megalakult a három, időt és vihart kiálloitt irodalmi egyesület: a kassai Kazinczy Társaság, a pozsonyi Toldy-Kör és a komáromi Jókai Egyesület összefogása révén a Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség, ez azonban nem a létalapjait elvesztett Kazinczy Szövetkezettel, de a magántőkével alakult »Tátra« kiadó rt.-gal karöltve igyekszik — nemesebb értelemben vett — »üzleti alapon« megoldani a kisebbségi magyar irodalom anyagi és szellemi kérdéseit. Az államfordulat előtt — több kisebb színiegyüttesen kívül — két, ú. n. elsőrangú vidéki színtársulat működött a mai Szlovákia és Kárpátalja területén: a kassa—brassói és a pozsony—fiumei. A nyári áliamáshely elveszett, a kisebbségi társadalomnak kellett összefognia a magyar színészet megmentésére. így adódott önlként egy mlagyar Színpártoló Egyesület létesítésének gondolata, melynek első (1920-ban történt) megalakulását a kormányhatalom nem vette tudomásul. 1923-ban kapta kézhez a kultúrreferens az ügyet s a szlov. teljh. minisztériummal való előzetes megállapodás alapján újra megalakult a most is fennálló Színpártoló Egyesület hármas célkitűzéssel: 1. A hivatásos színészet anyagi és erkölcsi támogatása; 2. a műkedvelő színészet ügyének országos rendezése; 3. a színészutánpótlás biztosításai egy színiiskola felállítása révén. Az alapszabályoklat 1925 október 9.-én hagyta jóvá a pozscinyi teljh. minisztérium, azonban önkényesen kihagyta belőle a műkedvelői színészetre és színészképzésre vonatkozó részt. így az Egyesületnek egy jogai maradt meg, a hivatásos színészet pártolása. Ebben a korlátozott működési körben is igen hasznos működést fejt ki a két — nyugat- és keletszlovenszkói — színtársulat javára. Anyagi támogatásával, mely évente 80—100.000 Kč-t tesz ki, nem számítva azon köztestületi — tartományi, járási, városi — segélyeket, melyek kieszközlését az Egyesület segíti elő, a szezonok, állomáshelyek beosztásával, a kárpátaljai színikerület biztosításával a keletszlovákiai színtársulat részére, a közönség érdeklődésének fenntartásával sikerült mindezideig, egész reménytelen helyzeteken is átsegítenie a kisebbségi színészetet. Kárpátalján a szlovákiai mintára alakult előbb — 1928-ban — egy Színpártoló Egyesület, ennek keretében szervezték meg 1932ben a Podk. Rusi Színi Szövetkezetet, mely la tartományra szóló színi koncesszió birtokában van s azt a szlovákiai Színpártolóval való szobros együttműködés útján a keletszlovákiai színtársulatra ruházza. A kisebbség általános kultúrélete szempontjából a legfontosabb működési kör a zenei élet terén a magyar dal és magyar karének ápolása. A hangszeres zenei nevelést a városi és állami zeneiskolák