Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1937-01-01 / 1. szám - Kritika - N.I.: Elsüllyedt falu a dunántúlon - Rácz Pál: Fülöp Árpád: Hunyadi - eposza

munkája. Értéke s érdeme kettős. Befelé, számunkra: öntudlatosító, kifelé, mások számára: felvilágosító, elfogulatlan, egész alkotás.

Krammer Jenő tanulmánya a „Nagy László Könyvtár" c. sorozat 3. számaként jelent meg. A magyar ifjúsági lélektan, tehát a magyar neveléstudomány igaz értéke gyanánt és kisebbségi tudományos életünk eredményeként illik nyilvántartanunk.

ELSÜLLYEDT FALU A DUNÁNTÚLON.

(Kemse község élete. Budapest, 1936.)

Tíz fiatal magyar tudósnak, — valamennyien Teleki Pál gróf egyetemi tanár tanítványai — majdnem két évig tartó tudományos kutatásait foglalja össze a fenti című írás, amely a magyar szociográfia első, jelentős alkotása. Mindjárt itten legelői jegyezzük meg ezeknek a fiatal tudósoknak neveit, akiknek közös munkája ez a tízíves falúkutatási mű: Elek Péter, Gunda Béla, Hilscher Zoltán, Horváth Sándor, Karsay Gyula, Kerényi György, Koczogh Ákos, Kovács Imre, Pócsy Ferenc, Torbágyi László.

Az „elsüllyedt falú": az ormánsági kisközség: Kemse, ennek a falúnak életrajzát írja meg közös munka és felvilágosító cél érdekében ez a tíz tudós. S mert életrajz a fenti szociográfiai tanulmány, az élet minden egyes számbavehető jelenségét igyekszik fentűntetni Kemse szomorú, haldokló életében. Pontos, hasznavehető, tudományos, nemzeti-népi tekintetben jelentős eredmény ez az írás, amely a magyar falukutatás első, tudományos tekintetben teljes műve. Tíz közösmunkájú tanulmányban tárgyalja Kemse statisztikai adatait, tájrajzát, népmozgaimai alakulását az egykével való összefüggésben, a falu társadalmi szerkezetét, lelki életét, zenei, irodalmi műveltségét, néprajzi jelenségeit és társadalomtudományi kapcsolataikat, gazdasági életét és befejezésül összefoglalja a végső eredményt.

Ez a társadalomrajzi tanulmány a magyar ifjúság részéről az első igenlő alkotás népi-nemzeti jelleggel. Mögötte a magyar jövő szolgálatára való elkötelezés, a magyar ősréteg a falú magyarságának megbecsülése, helyes értékelése s valós mértékű számbavétele van. A falúsi magyarság munkásainak, vezetőinek komoly segédkönyve ez a mű s mindannyiunk számára, akik segítő szándékkal olvassuk, értékes élmény a tíz fiatal tudós munkaközösségének ez az első, múlhatatlan, magyar sors érdekében történt alkotása. A magyar jobb jövő útja egyedül az, ha méltánylóik, megértőik, követőik akadnak köztünk. N. I.

FÜLÖP ÁRPÁD Hunyadi - eposza.

A magyar hősköltészet egyik nagy alkotása, a Hunyadi-eposz mindmáig kéziratban fekszik.

Szerzője Fülöp Árpád, az országosan ismert nevű költő, aki a volt ungvári kir. kath. főgimnázium nyugalmazott tanára, ma a legnagyobb visszavonultságban él ungvári lakásán és minden idejét a magyar költészetnek, illetve sajátos egyéni képzőművészeti munkálkodásának szenteli.

E költői alkotás anyagi arányairól igazi fogalmat csak akkor alkothatunk, ha a kézirat kötegeit a kezünkbe vesszük. Fülöp Árpád egy életet szentelt e műve megírására. Évtizedeket töltött el csak a forrásmunkák felkutatásával, amíg 1910 nyarán odáig jutott, hogy belekezdhetett nagy műve megírásába.

Kerek tíz esztendő alatt készült el Fülöp Árpád a Hunyadi-eposszal. Arányairól csak úgy lehet fogalmunk, ha számbavesszük, hogy két Toldi, két Toldi szerelme, két Toldi estéje, két Buda halála, egy Zrinyiász, egy Murányvár ostroma s egy Nagyidai cigányok terjedelmét is meghaladja, mert azok együttvéve 41.412 sort tesznek ki, a Hunyadi-eposz pedig 41.544 sorból áll.

A mű alapgondolata, hogy a népek Istene látja, hogy félezerév elteltével Nyugatnak újjászületett műveltségét a Keletről támadó veszély végromlásba döntené, tehát előre gondoskodik a védelemről.