Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1937-01-01 / 1. szám - Szinház, film - Muhoray Elemér: Budapest színház. Nemzeti Szinház. Magyar Színház. Pesti Szinház. Művész Szinház. Royal Szinhaz
Margit nagyon is elrajzolt feladatát kitünően oldja meg. MAGYAR SZÍNHÁZ. Szakítani nehéz dolog. Csat hó Káhnán ezzel a vígjátékéval végképp letért a drámairodalom vonaláról. Őszintén és bevallottan viszsza ment ai kedély és a derű területére, de ennek is a könnyedebb és felelőtlenebb oldalára. Természetesen itt évtizedes gyakorlatával és szerzői készségével, legalább is szemre sokkal eredményesebben munkálkodik. A bonyodalmas darabban egy kéktáskán van a hangsúly, mely egy vőlegény egész szerelmi levelezését tartalmazza. A kéktáska ahányszor csak a humor vagy az események kívánják, eltűnik, de azután ugyanennyiszer elő is kerül. A végén is mindent megold. A vőlegénynek másik menyasszonyt hoz, a menyasszonynak másik vőlegényt. Eizit a jókedélyű témát zene nélkül nem is lehet elképzelni. B u d a y Dénes ötletes zenét szolgáltatott hozzá, Szécsén Mihály verseire. Ha görlöket is állított volna színpadra az ötletes rendezés, akkor a legújabb Csathó-danabról, most mint operettről számolhatnánk be. Az előadás komoly értékének kell elkönyvelni Kiss Manyi bőhumorú és egészen egyéni .alakítását. Külön értéke, hogy táncban is egészen kivételeset nyújt. B i I i c s i Tivadar végre vezetőszerephez jutott és játéka alapján ezt teljes mértékben meg is érdemelte. Sikere van még Törzs Jenőnek, H a j - m á s s y Miklósnak, P e t h e s Ferencnek, Szigeti Jenőnek és P a t a k y Miklósnak. PESTI SZÍNHÁZ. Vihar az egyenlítőn. A Vígszínház érdekeltségéhez tartozó kis prózai színház A virágzó asszony tekintélyes sikere után angol újdonsággal kísérletezik. E I I i s Edith a Vihar az egyenlítőn írónője színművét Mord a und Ellinor regényéből dramatizálta. A darabot Zágon István fordította magyarra.. Gyarmatvilág, félvérek, benszülöttek kitűnő anyag és lehetőség egy divatos színmű számára, izgató szerelmi történet és egy boldogtalan házasság jelentik a darab keretét, a drámát pedig a férj halála, akit a félvér dajka egy viharos egyenlítői éjszakán megöl. A keretbe minden belefér, ami egy divatos színműbe szdkásos és ami egy gyűlölt férj, egy kiváló szerető, egy mindent rendbehozó nagymama és egy önfeláldozó gyilkos körűi történhetik. A darab érdeme, hogy néhány színésznek kiváló alakításra nyújt alkalmait. Fedák Sári gazdag tehetsége minden mértéken felül érvényesül. A fiatal G reg üss Zoltán az előadás meglepetése. Orsolya Erzsi játéka élmény és Hegedűs Tibor rendezése minden igényt kielégít. MŰVÉSZ SZÍNHÁZ. Egy lány, aki mindenkié. Bárdos Arthur, a félsikerű klasszikus sorozat után, a karácsonyi ünnepekre való tekintettel is egész könnyű fajsúlyú énekes vígjátékot tálal. A vígjáték középpontjában a táncos világhírességgel Rökk Marikával. Ernőd Tamás vígjátéka kizárólag az ünnepi közönségnek szól, és így mulatságos is. Viszont Ralph Benaczky értékesebb muzsikája sokkal jelentékenyebb szövegkönyvet is megérdemelt volna. Igaz, hogy az ünnepi előadások közönsége így is kitűnő szórakozást kap, mert Rökk Marika táncban, Gombasziögi Ella játékban és Latabár Kálmán az ő külön színpadi vicceivel három mulatságos órát adnak. ROYAL SZÍNHÁZ. 3:1 a szerelem javára. A Vígszínház leányvállalata is megelégelte az irodalmi sikereket és ugyancsak az ünnepre való tekintettel világhírességeket és operettet vonultat fel. A világhírességek: Bársony Rózsi és a sodródó Dénes Oszkár. A szövegírók Szilágyi László és K e I I e r Dezső, versíró Harmiait Imre, zeneszerző Ábráhám Pál. A darab a sikeres Olympiászra való tekintettel sportdarab, melyben a szerelem és a sport ütközik meg, eredmény 3:1 a szerelem javára, illetve 1:3 az operettművészet kárára. Bársony Rózsi magasan kiemelkedik a „mezőnyből." Somogyi Nusi, Sulyok Mária, Gárdonyi Lajos és S o 11 h y György igen becsületes színpadi munkát végeznek. MUHORAY ELEMÉR.
