Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1937-10-01 / 8. szám - Manga János: Mitológiai dolgozatok

nek el kellett tűnnie, mert ördög volt. (Hallottam Búra Anna 51 éves asszonytól.)

1. Állati

mítoszunk, regéink és mondáink közös alakja a ló. A mondák boszorkányok, tündérnők körébe állítják. Hasonló nyomokat találunk a szláv népeknél is. A fejetlen ló a táltos-hitnek a lóáldozatokkal és boszorkánysággal vegyült mitológiai emléke.

2. Eredete

valószínűleg abba a korba nyúlik vissza, amikor még a pogányság harcban állt a kereszténységgel. Több mint valószínű, hogy a pogány sámánok terjesztettek ehhez hasonló meséket, hogy híveiket elriasszák a keresztény papoktól. Variánsait megtaláljuk az Oroszország északi részén élő pogány finnugor népeknél, ahol a sámánok költöttek ilyen meséket az orosz papokról. Magyar variánsai a Dunántúl és Pestmegyében ismeretesek. Az Ethnografia 1935. évM—4. számának 73. oldalán Loschdorfer Anna is közli.

3. A

nép költötte. Hősnője a kastély úrnője, aki különcködéséről az egész vidéken híres volt.

4. A

boszorkány szó jelentésére nézve a bosszú szóhoz áll legközelebb. Ezt mutatja a néphit is, melyben a boszorkányképzetek a rossz megszemélyesítőjeként jelentkeznek. A boszorkányhit alapja a pogány istenségeknek természetfeletti erővel bíró lényekben való megnyilatkozása, ami a pogányság múltával az ördögre ruháztatott, aki a háttérből végzi a boszorkányi kuruzslást és varázslást. (Ipolyi: Magyar Mythologia XIV., 173—174.) A seprűnjárás magyarázata szintén a pogány istenségek papnőinek bűvös hatalmában található.

8. A babona a pogány vallási szertartásoknak az a fennmaradt része, amely a mindennapi élettel volt kapcsolatban.

7. Tipikus példa az értelmetlen boszorkánymesék keletkezésére.

11. Áz Isten és ember közötti közvetítés szerepét az ősvallásokban gyakran nők töltötték be (papnők). Mivel azonban ez a hivatal csak bizonyos korig tartott, így keletkezett a kiöregedett papnők társadalma, akiknek működését károsnak tartották. így az egykori nyilvános foglalkozásukat titokban, éjjel űzték. Innen származik az a hit, hogy a boszorkányságot bizonyos körülmények között csak éjjel lehet elsajátítani.

13. Az

1. variánsa.

14. „Ibi

abundat aurum et argentum, et inveniuntur in fluminibus terrae illius praetiosi lapides et gemmae." A „tündereum regnum" az őshit felsőbb lényekbeli hitének emléke az aranykorról.

19. Az 1. variánsa.

21. A

2. variánsa.

22. A

vízitündérekről szóló hitrege maradványának emléke. A néphit szerint a víziember öregember képében piros csizmával csalogatja magához az embereket. Az Ipoly vidékén számos népmese él róla a halászok között. A szlávoknál a vodnik és a morská panna felel meg neki.

26. A

tündérvilág emlékének összekeveredése a boszorkányhittel. Az ősmitológia később kialakult megnyilvánulása.

27. Újabban

átvett, valószínűleg keleti (zsidó) elemek.

31. A sámánizmus emlékei a népszokásokban. A sámánok segédei a téli és tavaszi napforduló ünnepén hangos énekléssel és dobolással űzték el sátraiktól a gonosz szellemeket. Emléke tisztán él a karácsonyi regős-játékokban.