Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1937-10-01 / 8. szám - Manga János: Mitológiai dolgozatok

nek el kellett tűnnie, mert ördög volt. (Hallottam Búra Anna 51 éves asszony­tól.) 1. Állati mítoszunk, regéink és mondáink közös alakja a ló. A mondák boszorkányok, tündérnők körébe állítják. Hasonló nyomokat találunk a szláv népeknél is. A fejetlen ló a táltos-hitnek a lóáldozatokkal és boszorkányság­gal vegyült mitológiai emléke. 2. Eredete valószínűleg abba a korba nyúlik vissza, amikor még a po­gányság harcban állt a kereszténységgel. Több mint valószínű, hogy a po­gány sámánok terjesztettek ehhez hasonló meséket, hogy híveiket elriasszák a keresztény papoktól. Variánsait megtaláljuk az Oroszország északi részén élő pogány finnugor népeknél, ahol a sámánok költöttek ilyen meséket az orosz papokról. Magyar variánsai a Dunántúl és Pestmegyében ismeretesek. Az Ethnografia 1935. évM—4. számának 73. oldalán Loschdorfer Anna is közli. 3. A nép költötte. Hősnője a kastély úrnője, aki különcködéséről az egész vidéken híres volt. 4. A boszorkány szó jelentésére nézve a bosszú szóhoz áll legközelebb. Ezt mutatja a néphit is, melyben a boszorkányképzetek a rossz megszemé­­lyesítőjeként jelentkeznek. A boszorkányhit alapja a pogány istenségeknek természetfeletti erővel bíró lényekben való megnyilatkozása, ami a pogány­ság múltával az ördögre ruháztatott, aki a háttérből végzi a boszorkányi ku­­ruzslást és varázslást. (Ipolyi: Magyar Mythologia XIV., 173—174.) A seprűn­­járás magyarázata szintén a pogány istenségek papnőinek bűvös hatalmában található. 8. A babona a pogány vallási szertartásoknak az a fennmaradt része, amely a mindennapi élettel volt kapcsolatban. 7. Tipikus példa az értelmetlen boszorkánymesék keletkezésére. 11. Áz Isten és ember közötti közvetítés szerepét az ősvallásokban gyak­ran nők töltötték be (papnők). Mivel azonban ez a hivatal csak bizonyos korig tartott, így keletkezett a kiöregedett papnők társadalma, akiknek műkö­dését károsnak tartották. így az egykori nyilvános foglalkozásukat titokban, éjjel űzték. Innen származik az a hit, hogy a boszorkányságot bizonyos körül­mények között csak éjjel lehet elsajátítani. 13. Az 1. variánsa. 14. „Ibi abundat aurum et argentum, et inveniuntur in fluminibus terrae illius praetiosi lapides et gemmae." A „tündereum regnum" az őshit felsőbb lényekbeli hitének emléke az aranykorról. 19. Az 1. variánsa. 21. A 2. variánsa. 22. A vízitündérekről szóló hitrege maradványának emléke. A néphit sze­rint a víziember öregember képében piros csizmával csalogatja magához az embereket. Az Ipoly vidékén számos népmese él róla a halászok között. A szlávoknál a vodnik és a morská panna felel meg neki. 26. A tündérvilág emlékének összekeveredése a boszorkányhittel. Az ősmi­tológia később kialakult megnyilvánulása. 27. Újabban átvett, valószínűleg keleti (zsidó) elemek. 31. A sámánizmus emlékei a népszokásokban. A sámánok segédei a téli és tavaszi napforduló ünnepén hangos énekléssel és dobolással űzték el sát­raiktól a gonosz szellemeket. Emléke tisztán él a karácsonyi regős-játékokban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom