Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1937-09-01 / 7. szám - Kritika - N. I.: Szimonidesz Lajos: Napjaink vallási forradalmai
ALBERT SCHWEITZER: ORVOS AZ ŐSERDŐBEN. (Fordította; Klopstock Gizella. Az előszót írta: Dr. Győrkovács László. Budapest, 1936.) A tavalyi magyar könyvpiac egyik komoly könyve a fenti. Komolyságát jelenti tartalma, amely arról beszél, hogy Albert Schweitzer, ez az elszászi származású német hittudós, bölcselő, művész, esztéta, ethikus, emberbarát és orvos 1913 júliusától ötödfél éven át miképpen dolgozik Lambarenében (francia Egyenlítői Afrikában) a négerek között. A komoly könyv szórakoztató olvasmány is annyiban, hogy Schweitzer pontos, lényegetlátó figyelmét leköti az egyenlítő alatti élet, amelyet kevesen, vagy tán senki sem 'átott olyan közvetlen közelről mint ez az evangéliumi európai ember. Az alkotás belső megragadó erejét azonban az a célzat mutatja, amely a benne jelzett munka alapgondolata, egyúttal Schweitzer életmeggyőződése. Schweitzer mindannyiunk ismeretét ebben foglalja össze: a színesek a fehér faj részéről számtalan kegyetlenséget és igazságtalanságot szenvedtek. Ezt az ismeretet azonban tovább viszi ezekben: fajunk kegyetlenkedései s igazságtalanságai miatt nekünk kell vezekelnünk a jó gyakorlásával. Szóról-szóra ezeket írja: „Minden emberért, aki szenvedést okozott, el kell mennie egynek, aki segítséget nyújt. Ha pedig mindent elkövettünk nár, ami erőnkből tellett, nem vezekeltük le bűnünknek ezredrészét sem!" Az evangéliumi emberiesség nagyszerű bizonyítéka ez a könyv, amelynek minden sora mögött élet és egyéniség van. Hősies, áldozatos, egész ember élete! Az eredeti írást még jobban megérteti Dr. Győrkovács előszava, miután ebben olyan or/os emlékezik meg Schweitzer életéről és működéséről, aki munkatársa ennek a nagy- evangéliumi emberbarátnak. A könyv címe nem felel meg az eredetinek, miután tizenegy kultúrnyelv fordítója ragaszkodott a kifejezőbb és eredeti „őserdő és tenger között. Egy orvos élményei s megfigyelései az Egyenlítői-Afrika őserdejében" címhez, a magyar fordító nyugodtan megtarthatta volna ezt. Schweitzer könyve szórakoztató, építő, buzdító; feliétien a magyar szellemi élet, valamint érdeklődésünk gazdagodását jelzi. N I. SZIMONIDESZ LAJOS: NAPJAINK VALLÁSI FORRADALMAI. (Korszerű Magyar írások- 3. szám. Budapest, 1936.) Szimonidesz Lajos, a mai protestáns népszerűsítő hittudomány terén szabadelvű irányban dolgozik. Munkatárgyai szerint az evangéliumi kérdések, az egyetemes keresztyénség nagy ügyei érdeklik, továbbá neki köszönhetjük „A világ vallásai" c. kétkötetes vailástörténelmi művét, amely te avatatlanok részére érthető modorban tárgyalja a különböző vallásokat. Ebben a mostani írásában Szimonidesz korunk egyik jellemző s fontos protestáns ügyét ismerteti, amikor a népi-nemzeti val’ásos megmozdulásokról beszél. A címben többet igér, mint tárgya lása folyamán ad. A cím egyetemes tárgyat -sejtet, holott jóformán a németországi vallásos alakulásokkal foglalkozik. így ismerteti, hogy a protestántizmus németországi mai mozgalmai a germán ősvalláson, a német misztikán, a reformáción és a német eszményi bölcseletén alapszanak. Csupán annyi a különbség a meglevő forradalmi vallásos megnyilatkozások között, hogy a keresztyén kereteket tiszteletben tartó irányok a történelmi fejlődéshez csatlakoznak és megtartják az egyházi alakot, míg a germán ősvallás felújítását kívánó csoportosulások egyházellenesek és a történelmi folytonosság tagadói. A különböző irányokból kiemeli Szimonidesz a német keresztyének hitmozgalmát- amely a német nemzeti egyházat képviseli, a vele szemben álló törekvés egyrészt a hitvalló egyházi keresztyénség, amely nem ismeri el a népi-nemzeti keresztyénséget, másrészt meg a német hitmozgalom, amely az egyházias keresztyénséget egészeben és minden megnyilatkozásában tagadja. A német hitmozgalom munkaközösségének célját, tartalmát, törekvéseit A. Rosenberg és E. Bergmann képviselik főként. Mindketten arra igyekeznek, hogy a III. Birodalom néoének új vallást szerkesszenek a germán történelem kapcsán. Az új vallás a németség faji jelleméből fakadó s a német történelemmel egybehangzó természeti, elsősorban erkölcsi vallás. A különböző, nemzeti-szociálizmussa! összefüggő vallásos megmozdulások megegyeznek egymással kettő
