Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1937-01-01 / 1. szám - Tamás Mihály: Szüreti bál
Sutay ravasz pislogással nézett a kis zsidóra. — Na igen... valami ilyesmi... adjon egy korsóval, Richter úr. Richter még előbb helyre vitte a vendégnek a tele pohár sört, azután korsót vett le a stelázsiról és a csap alá helyezte. Vékonyan, habosán ömlött a sör a csap szűk nyílásán, volt idő még egyébre. Odalépett a Sutay székéhez, megállt mellette, félkönyökkel a szék támlájára hajolt. — Mi újság, Sutay bácsi? — Mi jó lenne? Richter viccesen nevetett fel. — Valami csak mégis akad tán? Erre már Sutay i§ elnevette magát. Persze, hogy akad, az ember nem hagyja magát, elmúlt már hatvan esztendős, valamikor nem számolt avval, hogy a hatvanon túl kezd el új foglalkozást. De ha az idők változtak, nem tesz semmit, változni kell az idővel. A bajusza alól szólt ki. — Legfeljebb az a sör, ami mindjárt itt lesiz az asztalomon. Richter elfordult, a csap felé nézett, a pohár már szinte színig volt. A söntéshez lépett, rázogatta a csap fogantyúját, hogy kevesebb habot adjon. Most az öreg Sutay kezdte. — Hogy megy a bót, Rikter úr? Richter a fejét féloldalt csavarta, keserűség lepte el az arcát. — Hát még ezt is kérdezni kell? — Na csak kérdem... sok söre fogy most, tudom, ilyen melegbe... — Fenét fogy sok... lassan már a cseh urak is a borra szoknak, pedig amikor ide kerültek, hej, de tudtak fogyasztani. A másik asztalnál a járási útmester szopogatta a sörét, csendben, élvezve, de erre felfigyelt. — Mi az, Richter úr, kevesli a sörfogyasztást? — Óh, kérem, dehogyis, csak megállapítom, hogy kevesebb... Az útmester makacskodott. — Szóval kevesebb.. mert tudnék adni egy igen jó tanácsot, amivel emelhetné a sörfogyasztást Az útmester itt megállt, várta, hogy Richter érdeklődjék, de az ravasz mosollyal törölt le egy csepp vizet az egyik asztaliról. Sutay ellenben komolyan érdeklődött, nem lehet tudni, gondolta, honnét kap jó tanácsot, és neki most jól jön minden tanács. — Hogy kérem? ... no, ejnye, ez érdekel. Az útmester cigarettát sodort, még megnyálazta és csak azután szólalt meg. — Úgy kérem, hogy kevesebb habot kell adni a pohárba és több sört... mingyárt emelkedni fog a sör fogyasztás... he... he... igazam van, Richter úr? Richter fölényesen legyintett az útmester felé. — Ez kérem, már nem új, ez a Székely doktortól ered, ez a szellemes vicc... Könnyű az uraknak viccelni, mert csak meg kell iinniok a sört, de nekem kérem, ebből kell megélnem. Sutay már nem is figyelt a végére, mert hiszen őt a vicc nem érdekelte, neki most sokkal komolyabb dolga van folyamatban. Sietve fizetett és ment a dolgára. Kint a Petőfi-uccán meleg nap fogadta és a Bakó-ház ablakaiból a szemébe villant vissza a nap fényessége. Ejnye, valamikor ö csinálta ezeket az ablakokat a Bakó-házon, akkor még fiatal mester volt és kezdő és jól
