Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1937-06-01 / 6. szám - Duka-Zólyomi Norbert: Eötvös József társadalmi élete

vényt akkor hozták, amikor a kisebbség, fogalmát nem ismerték és a nemzetiségi törekvéseik még nem voltak a fejlettségi olyan fokán, mint ma. De Eötvös előrelátó zsenialitása megérezte benne a jövő nagy titkait és orvoslási lehetőségeit. Tudjuk, hogy a törvényt nem úgy hajtották 'végre, ahogyan alkotói elképzelték és tudjuk, hogy a kormánygyakorlat sok mindenben nem követte Eötvös elgondolásait ezen a téren sem. Mert »Eötvös szilárd híve volt a nemzeti kultúráik korlátlan fejlődési jogainak és híve volt annak a nézetnek, hogy minden államnak első kötelezettsége, ezeket a jogokat biztosítani.

ESZME ÉS VALÓSÁG.

Az eszmék magasztos hirdetőjének és a gyakorlati valóságok szomorú figyelőjének a tragikus összeütközése éppen ezen a téren volt a legnagyobb.,

Eötvös sokszor láthatta, hogy eszméi nem valósulnak meg és akkor is, amikor mások tettrekész ereje a teljesülés felé viszi őket, a gyakorlat kontár, töredezett és ellentmondó. Az akadály nem egyéniségekben rejlett, amelyek másokra »bízták a praktikus megvalósítást. Mindenkor visszahúzódott, amikor a reális élet kegyetlen vonalat húzott az eszmék szépségén (ahogy a 48-as forradalomból is lemaradt). Az akadály elsősorban súlyos korhibákban rejlett. Mindenek előtt hiányzott az a magyar középréteg; mely elgondolásait diadalra vihette volna.

Gyulai hiába mondta, hogy „meghalt az ember, de eszméi győztek". A magyar történelmi fejlődés tragikus vonala más irányt mutatott. Eötvös, a nagyszerű ember, költő, író, publicista és államférfi meghalt és eszméi nem győztek. Tovább éltek, miint az őszi szélben megsárgult fa fonnyadt levelei, erőtlenül, színtelenül, eltűnt erezetükből az a csillogás, melyet alkotójuk odaképzelt. A magyar történelmi fejlődés elsikkasztotta Eötvös elveit. Talán most, amikor új szemmel és szomorú tapasztalatokkal! nézhetünk a múltba, jobban értjük meg Eötvös igazi szándékát. Eötvös igazságai új renasszánszra várnak és én hiszek abban, hogy az átértékelés folyamata ott, annál az ifjúságnál fog kezdődni, mely mélyebben, európaiaiblban és belső ig’azi magyarsággal fogja kutató szemét örökbecsű művei felé emelni.