Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1937-05-01 / 5. szám - Manga János: Népi hangszereink
tánczenét szolgáltató instrumentum lett. Bizonyára ezt akarja kifejezni a következő strófa is: „Magyar táncot vonhatsz, te dudás is fújhatsz Immáron, A közrend is hadd táncoljon, Innét senki se oszoljon." A XVII.-ik század vége felé a dudát már csak a nép között látjuk. Kezelői a pásztoremberék, akiknek legtöbb idejük volt a hangszer elkészítésére és a játék elsajátítására. Ök a megőrzői napjainkig is. A dudával kapcsolatos fortélyokat az idősebb pásztoremberek örökségképen hagyták a fiatalabbakra. A duda három részből áll. 1. a diszkantsíp, amely egy kettősklarinéthez hasonló és két felcsapó nyelvvel van ellátva. A baloldali síp a dallamot játsza, melynek 7 hangja van: a b1 dur skála alaphangjától a b2 oktáváig, melyből septim hiányzik, vagy a septim van meg és az oktáva hiányzik. A másik sípon csak egy lyuk van, melynek nyitvatartásával az is a b1 alaphangot adja, ha pedig lezárjuk, akkor a b1 alatti f szólal meg. A bodzafasíppal ellátott dudák mélyebbre vannak hangolva. Azoknál f1, g1 körül ivan az alaphang. 2. része a dudának a kb. 50—60 centiméter hosszú bordósíp, mely a játékot a két oktávval mélyebb alaphanggal kiséri végig, mint orgonapont. így a duda egyszerre három hágót szólaltat meg. Ez a tulajdonsága tette alkalmassá a zenekari, sőt a templomi használatra is, mert fúvós, illetve a vonós hangszerek játékát tömörré tette. Harmadik része a bőrzsák, melynek az a célja, hogy a sípok megszólaltatásához szükséges levegőt egyenletesen adja át a sípoknak. Anyaga lehet kutya-, kecske- és birkabőrből. Kollárovics Lukács bagotai dudás szerint, — aki a dudálást és a duda készítést kb. 43 évvel ezelőtt Sinko János komáromszentpéteri juhásztól tanulta, — a dudaelő egyik sípját kontrának, a másikat pedig magyarázóinak nevezik. A kontrasípon van a verőhang, a magyarázó sípon pedig a magyarázó hangok vannak. A magyarázó főhang a magyarázó síp legfelső, hátsó lyukán szólal meg. A diszkantsíp mozgatható végét „csikó"-nak nevezik. (Kollárovics Lukács dudája a Jókai-múzeum tulajdona). A Szlovenszkón található magyar dudákat három csoportra lehet osztani. 1. csallóközi dudák, melyek a legegyszerűbbek és amelyeknél a tömlő, vagy bőrzsák kutyabőrből készül. 2. a Nyitra-vidéki dudák a csallóközi dudákhoz hasonlítanak, de tömlőjük kecskebőrből készül. Hangolásuk bizonytalan, átmenetet képeznek a szlovák és magyar duda között. 3. a palócdudák, melyek nemcsak hangtechnikailag, hanem külsőleg is sokkal művészibbek az előbbieknél. A népműszetnek valósággal remeke az a tulajdonomban lévő duda, amelyet Lőrincz Vince 68 éves hídvégi kanász készített. A diszkantsípot egy gyönyörűen díszített, rézveretes kecskefej tartja, melynek közepében szívalakú tükör van rézkeretbe foglalva. A diskantsíp egy szépen faragott lyrában végződik. A dudánál különös jelenség a lyra, eddig még egyáltalán nem találtam ehhez hasonlót. Valószínű, hogy a görög dudák maradványa. A néphit a furulyát és dudát különös misztikummal veszi körül. Amíg a furulyát a szegény, de tisztalelkű juhászbojtárok kezébe adja, addig a dudások azok a kanászok, akik az ördöggel cimboráinak. Számtalan mese szól arról az ördöngős dudásról, akinek akkor is szólt a dudája, amikor a szögre
