Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1937-04-01 / 4. szám - Nyiresi-Tichy Kálmán: A magyar falusi építés diszitő elemei Gömörben
tűzi díszeit az ablakkeretek és pillérek fölé és derűs Íveléssel kapcsolja össze a két ablakot. Itt, Jól'észi Cházár András szülőfalujában ügyes pallérok dolgoztak! (Emlékezetébe idézem az Olvasónak J. Cházár András szülőházának a M. l.-ban korábban közölt homlokzatát.) 15. Az abaujmegyei Füzérről való padlásablak-keretezés szembeötlően mutatja, hogy a szomszéd megyében már milyen más a díszítő formanyelv. A sa jóházai oszlopfő egyike a legszebbeknek. A szilicei ablakkeret a fafaragástól vette díszítő ötletét; guzsalytalpak szélét szokták így kimetszeni egy széles ívvel, melynek közepén fecskefarku kiugrás marad. A s a j ó h á z a i oromdisz szépen stilizált leveles ág. 16. Szilicei ablakkeret (1884,) bemélyitett évszámmal, mely ügyesen van beleapplikálva az összekötő felületbe. A három levéldísz szorosan a kerethez lapul. Az egész összhatásában feltűnően nyugodt, tudatos kompozíciót mutat. Az alsó lakás-ablak-keret is kiforrott, jól stilizált. 17. Lucskai ablakkeretek. A bal felső kissé erőltetett, a jobb felső nagyon eredeti. A bal alsó a modern és falu-barokk különös, de kedves keveréke. A jobb alsó egészen archaikus, motívumaival a vasmivesség stílusára emlékeztet. Öntudatlanul innen vehette és átültette benyomásait. A fűrészelt tornácdísz kedves adat, a színezett vakolatdísz is sikerültebb próbája ennek a különben sok 'visszaélésre vezető technikának. 18. Ablakköz-diszítés Lucskáról. Ismét érvényesül a helyes érzék: a díszítés egy felületre koncentrálva gazdag, az ablakkeret tehát egészen egyszerű. A szépen stilizált virágzó bokor sűrű tagozásu, a föléje helyezett ív segít a tér kitöltésében. Az ablakkeretek között is bokréták és virágcserép. A középdísz alapvonala szándékosan magasabb az ablakkeretek alsó vonalánál. 19. A bárkái templom főhomlokzatának vadrózsa díszét a M. l.-ban linóleum-metszetben közöltem. Ez vonalas ábrázolása. Az eredetit kecses szépsége, tiszta stílusa és arányos térkitöltése a legértékesebb ilynemű példák élére emelik. 20. Oszlopfő Feledről, kispolgári házról. Különös keveréke a rosszul elsajátított nagy stílusoknak és a népiesnek. A középső elemek Ser ke és Simonyi házain sokszor előfordulnak. A két szélső dudor barokk elfaízás. A fűrészelt oromdísz és szegélyléc nem a legszerencsésebb. Utóbbi túlvaskos, előbbi hozzáképest könnyű, alsó felében nem is anyagszerű. Mindkét példa káros városi hatásokra mutat. 21. A pelsőci ref. templom tornyáról lejegyzett motívumok jellegzetes példái a barokk és népies keveredésének. Szerencsésebbek és harmónikusabbak, mint a feledi hasonló példa. 22. Martonházai templom vassal borított kapuja. (1800) Mint a vakolatlan és fában, — a vasban is anyagszerűen és helyes stílusérzékkel dolgozott a falusi míves. A meghajlított keresztpántok végei csinos rózsákkal vannak átszegecselve, a középrózsa egészen gazdag, a felső térben domborított pajzs, bányászjelvénnyel és évszámmak Szinte látszik az egészen, hogy tüzes vasból, üllőn, kalapácsok és hidegvágók alatt született. 23. Szilicei fejfák. A nyers oszlopból vékony pengéjű fűrésszel kapják meg tagozásukat, azután vésővel pattanják ki belőlük a különböző fogazásokat. A letompított élek is díszítő hatásúak, célszerű voltuk mellett. A szomo-
