Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1937-03-01 / 3. szám - Szinház - Zombory György: Čapek "fehér kór"-ja a pozsonyi szinházban
a hozzátoldott részek, mint azok, ahol ténylegesen Kosztolányi Dezső szelleme jelentkezik. Bulla Elma ezzel az alakításával ott folytatja, de talán még magasabb színvonalon, ahol a „Vallomás"-nál abbahagyta. A méltóságos Asszonyt Peéri Piri formálja meg olyan teljes értékű művészettel, amilyet ezen a szerepkörön magyar színpadon évtizedek óta nem láthattunk. Egészen kiváló alakítást nyújtanak még Vidor Ferike, Básthy Lajos, Boray Lajos és Berky József. Bársony István rendezése szerencsésen oldja meg a legnehezebb és legkényesebb feladatokat is. Gara Zoltán díszletei is elősegítik a kitűnő előadást. MUHORAY ELEMÉR ČAPEK „FEHÉR KÓR"-JA A POZSONYI SZÍNHÁZBAN. Közvetlenül prágai bemutatója után a pozsonyi SND is színre hozta Csapek legújabb színpadi alkotását, a „Fehér kórt". A bemutatót megelőző nagy érdeklődést az előadás teljesein igazolta, mert Csapekot ebben a drámájában ismét új oldaláról ismertük meg. Ennek ellenére mégis az az érzésünk, hogy Csapek drámája mégsem tudja majd elérni célját, mégsem fog tudni az ige: a béke hirdetője lenni, mert... (I. Felvonás.) ... a világon szörnyű járvány tör ki: a fehér-kór. Ennek a gyógyíthatatlan betegségnek áldozata minden ötven év körüli ember. Nincs mentség ellene. Hiába dolgozik rajta a hatalmas ország legnagyobb klinikája, hiába az ország minden orvosa; akinek a mellén megjelenik a kór félreismerhetetlen jele, a márványszerű fehér pont, a,z a halál fia. Egyetlen ember van, aki meg tudná menteni az emberiséget ettől a szörnyű átoktól: Galenos, a szegények orvosa. Vállalkozik is erre a feladatra: Szigéíiusz, az ország első orvosi intézetének tudós vezetője előtt bemutatja orvossága bámulatos hatását, de egy feltétele van: csak akkor hajlandó az emberiséget megmentő nagy titkát elárulni, ha az emberiség, elsősorban is az az ország, amelynek polgára, örökre lemond a hadviselésről ... (II. Felvonás.) ... és épp akkor kéri ezt, amikor a hatalmas, gazdag állam a szomszédos kis országot akarja leígázni. Krüger, a hatalmas hadianyaggyár vezetője is megkapja a fehérkórt. Galenos ezalatt visszatért szegényei közé, ingyen gyógyítja őket, de a gazdagokat semmi pénzért nem hajlandó meggyógyítani. A rendelőjében álruhában megjelenő Krügert is csak azzal a föltétellel hajlandó meggyógyítani, ha leállítja a vezetése alatt dolgozó hadianyaggyárat. És Krüger inkább vállalja az öngyilkosságot, minthogy elárulja a hazáját. (Mi úgy éreztük, hogy a fehér-kór egyik velejárója, tünete a militarista gondolkozás, a nemzet, a haza ilyenforma szeretete, de a szövegkönyvből ez nem világlik ki.) (III. Felvonás) A háború kitör. A marsall hatalmas beszédet tart a tömegnek. Minden szava tűz, lelkesedés, hazaszeretet, de minden mondata ellentmond a megelőzővel. A nép lelkesedik! És ekkor, amikor végre megvalósulni kezd a marsall nagy álma, szinte tébolyultan veszi észre mellén a fehérkor tagadhatatlan jelét. És a marsall megtörik. Új célt, új eszmét tűz ki maga elé: a szent világbéke hirdetését, csak hogy megnyerje ezzel Galenost: az életet, aki ilyen feltétel mellett sietve jön a marsall lakására. De a> végzet: a nép, amely még mindig a nagy beszéd hatása alatt áll, mint az elindított lavina! ítélkezik a marsall és egyben a saját sorsa felett. Agyonveri a marsall segítségére siető Galenoszt, azért, mert az nem hajlandó velük együtt az uccán éltetni a háborút, a marsallt... A nép agyonverte a békét ... Csapek új drámájában annak az erős és biztoskezű drámaírónak bizonyult ismét, amelyet a RUR-ban ismertünk meg. A színpad minden lehetőségével tisztában van. Nem él vissza színpadismeretével, nem épít az olcsó színpadi trükkök sikerére. És mégis, szerintünk, valami hiányzik ebből a darabból. Valami, egésszé, teljessé tudná topni. Čapek a valóságból elmenekül az irreális világba, ahol minden és mindenki a MA, a mai Európa, de a fehér-kór nagy átka üli meg a légkört. Szinte Wells bátorságával gyúrja, formálja ezt az új légkört. A fehér-kór azonban még a militarista világ szimbólumává sem tud válni. Mert Csapek nem keresett rokonságot a túlzott militarista gondolkozás és a fehérkor között, (amely militarizmus azon ban a létezőt nem haladja meg.) Ha a kór egyik tünete lenne a militarizmus, akkor lélektanilag is sokkal tökélete
