Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1937-02-01 / 2. szám - Szalatnai Rezső: A százesztendős Puskin

leüli költészet, az anyégini világismeret és valóságérzés eme rehabili­tációját. Nem mondjuk, hogy Puskin rehabilitácója azt jelenti, hogy mától kezdve Oroszországban visszanyeri érvényét és hitelét az a vi­lág1, mely Puskin gyönyörűen- csengő verseiben szunnyadozik, ezekben a részleteket megmutató, az orosz részletek apró vonalaihoz, a táj és a sors színeihez-ízéihez hajlító versekben, melyeket Bérczy Károly könnyed fülbemászó Anyégin-fordításából mi magyarok is oly jól ismerünk. Egyelőre a forma, a művészi alkotás formája az, ami felmen­tésben részesül Moszkvában is, sőt fölébe kerül mindannak, amit ott az irodalom nevében a jó pártköltők elkövettek. De ki is volt ez az Alexander Szergejévics Puskin, akit ma ennyire ünnepelnek? 1799 május 26-án született Moszkvában. Dédanyja Nagy Péter cár néger rabszolgájának, Hannibálnak, leánya volt. A legjobb iskolákat végzi el, megtanul olaszul és franciául. 18 éves korában a külügyminisztérium hivatalnoka lesz s élni kezdj, mint társai, az úri arszlánok csapod ár életét. De a lángész nem süllyeszti el. Politikai ver­sei miatt száműzik Besszarábiába. Bejárja a Kaukázust. A sajátos szép­ségű hegyvidék rabul ejti, mint Petőfit az Alföld. Ezeknek az időknek nyomát ott találjuk a Kaukázusi fogoly, A bakcsiszaráji forrás, A cigá­nyok, Gróf iNulllin, A rabló testvérpár című műveiben. Egy gúnyos verse miatt, melyet a besszarábiaii kormányzóról írt, a cár milhajlovói birtoká­ra száműzi. Itt írja meg Puskin legnagyobb művét, a Jevgennij Anyégin című romántikus elbeszélő költeményt és befejezi Boris Godluinov című drámai költeményét. 1826jban I. Miklós, az új cár, magához veszi az udvarba s országos történetíróvá nevezi ki. Ott írja meg szép elbe­szélő költeményét, a Poltavát, Kisebb költeményeinek két kötetét, né­hány kitűnő elbeszélést és a Pugacsev-felkelés történeti vázlatát. 1830-ban, miután előbb részt vett Paskievics erzerumi hadjáratában is, ismét drámákat és elbeszéléseket ír s befejezi az Anyégint. 1831-ben nőül veszi a gyönyörű, de szellemét megérteni nem tudó Natalja Goncsárovát s Szentpéterváron telepedik le. Dolgozik, ír és él. 1837 január 27-én pisztolypárbajra áll ki Dantés-Heakerenbáróval, sógorával, aki feleségének udvarolt. A báró golyója talál és Puskin két nap múlva comb-seb ébe b e l eh a I. Az Anyégin, Puskin legfőbb műve s az európai hódolat tárgya, mint Babits írja európai.irodalomtörténetében: ,byronii hőse és formája dacára, csupa életvidám szín és frissmeleg valóság-, ami nagyon mesz­­szi viszi Byrontól. Az Anyégin számomra az első orosz regény". Jev­­gennij Anyégin kissé maga az író. Egy falusi jószágán gazdálkodó fiatal orosz úr, aki összebarátkozik szomszédjával, Lenszkijjel. Ez be­mutatja Anyégint a Larin-leányoknak, akik közül a fiatalabbik, Olga, Lenszkij jegyese. Az idősebbik, Tatjána, szerelmes lesz Anyéginbe s levélben, a legszebb költői levélben, megírja neki. Anyégin tréfát űz a szerelmes leánnyal, kikosarazza. Aztán visszavonul és éli az aranyifjak léha, borissza, oroszmód szeretkező és unatkozó életét. Egyszer Lenszkij bálra hívja Larinékhoz. A vacsoránál a szemben ülő Tatjána bús arca felingerli, bosszút esküszik Lenszkij ellen: udvarolni kezd Olgának. Lenszkij elrohan, Anyégin tovább fecsérli életét. Lenszkij azonban párbajra hívja. A párbajban Lenszkij elesik. Anyégin a roman­tikus recept szerint utazni indul. Olga csakhamar más férjet talál, míg

Next

/
Oldalképek
Tartalom