Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1937-02-01 / 2. szám - Szalatnai Rezső: A százesztendős Puskin

leüli költészet, az anyégini világismeret és valóságérzés eme rehabilitációját. Nem mondjuk, hogy Puskin rehabilitácója azt jelenti, hogy mától kezdve Oroszországban visszanyeri érvényét és hitelét az a világ1, mely Puskin gyönyörűen- csengő verseiben szunnyadozik, ezekben a részleteket megmutató, az orosz részletek apró vonalaihoz, a táj és a sors színeihez-ízéihez hajlító versekben, melyeket Bérczy Károly könnyed fülbemászó Anyégin-fordításából mi magyarok is oly jól ismerünk. Egyelőre a forma, a művészi alkotás formája az, ami felmentésben részesül Moszkvában is, sőt fölébe kerül mindannak, amit ott az irodalom nevében a jó pártköltők elkövettek.

De ki is volt ez az Alexander Szergejévics Puskin, akit ma ennyire ünnepelnek? 1799 május 26-án született Moszkvában. Dédanyja Nagy Péter cár néger rabszolgájának, Hannibálnak, leánya volt. A legjobb iskolákat végzi el, megtanul olaszul és franciául. 18 éves korában a külügyminisztérium hivatalnoka lesz s élni kezdj, mint társai, az úri arszlánok csapod ár életét. De a lángész nem süllyeszti el. Politikai versei miatt száműzik Besszarábiába. Bejárja a Kaukázust. A sajátos szépségű hegyvidék rabul ejti, mint Petőfit az Alföld. Ezeknek az időknek nyomát ott találjuk a Kaukázusi fogoly, A bakcsiszaráji forrás, A cigányok, Gróf iNulllin, A rabló testvérpár című műveiben. Egy gúnyos verse miatt, melyet a besszarábiaii kormányzóról írt, a cár milhajlovói birtokára száműzi. Itt írja meg Puskin legnagyobb művét, a Jevgennij Anyégin című romántikus elbeszélő költeményt és befejezi Boris Godluinov című drámai költeményét. 1826jban I. Miklós, az új cár, magához veszi az udvarba s országos történetíróvá nevezi ki. Ott írja meg szép elbeszélő költeményét, a Poltavát, Kisebb költeményeinek két kötetét, néhány kitűnő elbeszélést és a Pugacsev-felkelés történeti vázlatát. 1830-ban, miután előbb részt vett Paskievics erzerumi hadjáratában is, ismét drámákat és elbeszéléseket ír s befejezi az Anyégint. 1831-ben nőül veszi a gyönyörű, de szellemét megérteni nem tudó Natalja Goncsárovát s Szentpéterváron telepedik le. Dolgozik, ír és él. 1837 január 27-én pisztolypárbajra áll ki Dantés-Heakerenbáróval, sógorával, aki feleségének udvarolt. A báró golyója talál és Puskin két nap múlva comb-seb ébe b e l eh a I.

Az Anyégin, Puskin legfőbb műve s az európai hódolat tárgya, mint Babits írja európai.irodalomtörténetében: ,byronii hőse és formája dacára, csupa életvidám szín és frissmeleg valóság-, ami nagyon meszszi viszi Byrontól. Az Anyégin számomra az első orosz regény". Jevgennij Anyégin kissé maga az író. Egy falusi jószágán gazdálkodó fiatal orosz úr, aki összebarátkozik szomszédjával, Lenszkijjel. Ez bemutatja Anyégint a Larin-leányoknak, akik közül a fiatalabbik, Olga, Lenszkij jegyese. Az idősebbik, Tatjána, szerelmes lesz Anyéginbe s levélben, a legszebb költői levélben, megírja neki. Anyégin tréfát űz a szerelmes leánnyal, kikosarazza. Aztán visszavonul és éli az aranyifjak léha, borissza, oroszmód szeretkező és unatkozó életét. Egyszer Lenszkij bálra hívja Larinékhoz. A vacsoránál a szemben ülő Tatjána bús arca felingerli, bosszút esküszik Lenszkij ellen: udvarolni kezd Olgának. Lenszkij elrohan, Anyégin tovább fecsérli életét. Lenszkij azonban párbajra hívja. A párbajban Lenszkij elesik. Anyégin a romantikus recept szerint utazni indul. Olga csakhamar más férjet talál, míg