Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1936-01-01 / 1. szám - Sándor Dezső: Szlovenszkói magyar színház 1935-ben
SÁNDOR DEZSŐ: SZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ 1935-BEN A szlovenszkói magyar színjátszás lehetőségeire már magában véve az a tény is elég jellemző, hogy a 9 hónapig tartó színházi év egyharmadát, több mint 3 hónapot Érsekujvárott kénytelen tölteni. Egy vegyes nemzetiségű területen fekvő kis magyar városban, amelynek lakossága csaknem kétharmad részben a gazdatársadalomból rekrutálódik, abból a magyar gazdatársadalomból, amelynek tömegeit még a Földes-féle „filléres" módszerekkel sem lehetett a magyar színjátszás számára megmozdítani. S hogy ez a város s főleg ennek a városnak a magyar vidéke évek óta mégis képes 3 hónapon át eltartani a magyar színházat, az nemcsak ennek a közönségnek az érdeme, hanem a nyugatszlovenszkói magyar színházvezetés kevés érdeme közül bizonyosan a legnagyobb, amelyet tárgyilagos embernek nem szabad lebecsülnie. Földes színigazgató olcsó színháza a tömegek színháza lett, hogy a magyar szó a szlovenszkói magyar színpadon nemcsak a kulturigényekkel rendelkező középosztály számára hangzik el, hanem a szélesebb tömegek s így a magyar anyanyelvű proletariátus számára is, ez határozottan nyeresége a szlovenszkói magyar kultúrának. * Földes színházi egységárúháza azonban művészi és szociális tekintetben bizonyos deficitekkel jár. Az alacsony helyárak, az alacsony bevételek természetesen fokozottan szükségessé teszik a színházi költségvetés takarékossági intézkedéseit. A színtársulat létszáma mindig a minimum alatt van s a szereposztások — a kistársulatoknál divatos klik-protekcionizmuson kívül is — gyakran kényszermegoldásokkal vannak egybekötve, amelyek aztán nem mindenben járulnak hozzá az előadás sikerének fokozásához. A társulatnak például nincsen táncoskómikusa. Az egyik színész, aki a táncoskómikus szerepeket szokta játszani, igen nagytehetségű naturbursch, a jelek szerint komoly klasszikus színész is, de nem táncos s így nem is táncoskómikus. A másik színész, aki ebben a szerepkörben játszik, igen mutatós akrobatikus mutatványokra képes, tánca is elfogadható, de azonkívül hogy kezdő, a jó Isten egyáltalán nem áldotta meg humorral. Még a karzat is vérfagyasztó egykedvűséggel fogadja az obiigát táncoskómikus mókáit. Jellemszínésze sincsen elég a társulatnak s ami a legtöbb
