Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-01-01 / 1. szám - Vájlok Sándor: Pázmány egyeteme és a csehszlovákok

VÁJLOK SÁNDOR:

PÁZMÁNY EGYETEME ÉS A CSEHSZLOVÁKOK.

Az az intézmény, amelynek 300 éve rakta le alapjait Pázmány Péter, nemcsak a magyarságnak, hanem a magyar államnak is legállandóbb kutlúrintézménye lett. Állandósága bizonyára az intézmény tipikus, stílusos voltában találja meg okát; mert ez a kultúrintézmény nem csak magyar volt, hanem a magyar állam középeurópai természetének megfelelően az állam összes nemzetiségének kultúrgócpontja is. Az idegen nemzetiségű hallgatók számára nyitva volt az út. E tény fontos voltát, a magyar nemzet politikai érettségét bizonyítandó, nem kell bővebben hangsúlyozni.

Azonban mielőtt a nagyszombati egyetem mai viszonylatait — talán viszontagságait — vizsgálnánk, Pázmány egyetemének két kultúrtörténeti mozzanatát kell kiemelnünk a humanista volta mellett. Az első az a nemzetiségi béke, amely Nagyszombatban uralkodott a nemzetiségek között az egyetem ott'lakása alatt; a másik nagy és áldásos hatása a nemzetiségek kultúráiig fejlődésére. És ez nemcsak a vallási viszonyokra vonatkozik, hanem a nemzeti szempontokra is. Sokan ugyan ennek épp az ellenkezőjét állítják és az egyetemet anachromisztikusan — a XVII. században — magvarizáló intézménynek minősítik. Különösen cseh és szlovák vonatkozásban. De azok a magyar vonalak, amelyeket a XVII. században a magyar állam nemzetiségeinek magatartásában találunk, nem az egyetemnek, hanem a magyar életformának a kihatásai. Pázmány egyeteme és annak intézményei ép ellenkező hatással voltak. Az egyetem nyomdájában minden nemzetiségnek saját nyelvén nyomtattak könyveket, az oroszok részére cirill-betűkkel, amivel nagyban hozzájárultak az egyes nemzetek irodalmi nyelvének kialakulásához, avagy sokszor elkezdték ezt.

Középeurópai szempontból érdekes, magyar szem