Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1936-10-01 / 8. szám - Duka Z. Norbert Dr.: A nemzeti érzelem
adásokat tiszta szórakozásinak tekinteni. Igaz, hogy művészi jellegük sokszor hiányos. Akkor jóakarat ú la g kell segíteni rajta és a hibákat kiküszöbölni, nehogy többet ártsanak, mint neveljenek. De szükségüket nem szabad letagadni. Mert a magyar beszéd és a magyar zene az utolsó tündérvárak, ahová az érzelem menekült. Gyenge és halódó az az érzelem, amely az egyes szívekben húzódik meg árván és a reális életben haszontalan és meddő, ha a szív nem tud nyíltan a szívvel találkozni. Az európai fejlődés háborút üzent a racionalizálásnak. Olaszország és Németország, sőt Oroszország ezrei egyaránt keresik és kívánják azt és meg is találják, ami értelmi' meggyőződésüket sikeres akaratba tömöríti az érzelem erejével. De Olaszország 16 év alatt fegyelmezetlen és súlytalan államból világhat alommá lett; Oroszország sötét és kietlen múltja világosodik, Németországban pedig a Saarvidék hősies munkásszavazói akkor is a visszacsatolásra szavaztak, mikor tudták, hogy másnap talán a koncentrációs tábor vagy az akasztófa vár rájuk. Mert éreztek és azután indultak, ami szivükben lakozott. Kis európai szegletünkben nekünk sem szabad viszszari a diniünk. Merjünk és akarjunk érezni. Akkor is, ha nehéz és akkor is, ha a köznapi gondok minden időnket és erőnket megfojtják. Mert érzelem nélkül ingatagok leszünk, cselekvésre és önfeláldozásra képtelen, üresen futó kerekei a nehéz kisebbségi életnek.