Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-09-01 / 7. szám - Kritika - Farkas István: Szlovák folyóiratszemle

vatban a 93 éves korában elhunyt Ján

L.

Bella szlovák zeneszerzőről, a hatvan éves Ivan

Kraskoról.

Ján Kollár irodalmi tanulmányáról, a szlovák írókongresszusról, a kassai képzőművészeti kiállításokról (ebben a beszámolóban dicsérő hangon emlékeznek meg a mi somorjai Porhászka Istvánunkról!) stb. találunk beszámolókat. A jegyzetrovatban a kiváló nyelvész Ľudovít

Novák polemizál

hosszasabban Fr. Tichý K

patologii

slovenského nacionalizmu

c.

brosúrájával. Valamelyik szláv filológiával foglalkozó fiatal tanárunknak, tudósunknak érdemes lenne Ľudovít

Novákkal

s az ellene indított attakkal kiadósabban foglalkoznia, valóban hálás talajra találna.

A Slovenské

smery márciusi

számában Peter

Kompiš, Vladimír

Klimeš,

Julius Lenko, A.

Ľ.

Katina,

Michal

Drabik, P. Horov versei mellett Jules Supervielle novellájának fordítását látjuk. Érdekes cikk a szlovenszkói surreaiizmussal és jövőjével foglalkozó. Vlado

Bahna a

szlovák könyv mai (tipográfiái) alakjával foglalkozik érdekes cikkében. A szemlerovat többi része aktuális irodalmi kérdésekkel foglalkozik, s mint minden év tavaszán, úgy most is kikel az országos választmány mellett felállított irodalmi bíráló bizottság összeállítása és munkája ellen.

Az áprilisi számban meglep Štefan

Gráf

kitűnő novellája, mely a Daždivý

deň (esős

nap) címet viseli. Ján

Ponican

r M. Slávik, Vlado Reisel

eredeti versekkel szerepelnek, míg Emil Boleslav

Lukáč

Heinrich Heine

Enfant perdu-jét és egy ismeretlen köliő 1536-ban írt versét fordította, dr. Milan

Pišút Masaryk és

az irodalmi kritika címen írt figyelemreméltó és érdekes cikket. E.

B. Lukáč

és

Ján

Rob Poničan a

szlovák írókongresszusról írnak, míg Rudo

Koštial rövid

és áttekintő képet nyújt a mai francia szépirodalomról.

A májusi összevont 8—9. szám a trencsénteplici irókongresszus elé, illetve alkalmából jelent meg s a kongreszszusra szánt előadásokat, hozzászólásokat stb. közli, dr. Milan Pišút a

szlovák nyelvről, mint művészi kifejező eszközről, Laco

Novomeský a

szlovák kultúra mai állapotáról kifejlődéséről, dlr. Stanislav

Mečiar a

szlovák irodalomróf és a hagyományról, dr. Ján

Poničan az

irodalomról és a társadalomról, dr. Anton

štefánek

az

erkölcs és az irodalom viszonyáról, dr. Andrej

Kostolný

a

szlovák kritika helyzetéről és feladatairól, dr. Rudo

Brtáň az

irodalomról és az iskoláról, Hana

Gregorová a

gyermekirodalomról, dr. Jaroslav

Zatloukal a

szlovák irodalomnak a cseh irodalomhoz való vonatkozásáról, Janko

Borodáč a

szlovák hivatásos színház és színészet problémájáról, dr. Andrej

Mráz

a szlovák irodalom külföldi kapcsolatairól, dr. Gejza Vámoš

a

szlovák író kari problémákról, Dobroslav

Chrobák a

szlovák irodai