Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-01-01 / 1. szám - Ijjász Gyula: Őskori Isten-nevek a magyar nyelvben

vünkön s telepinek a ,;falu"-t. A talaj (telej) szóban megleljük a „föld" nevét így: t a l-a I j a. A hunok, ujgurok, magyarok és törökök folyvást „települtek", amikor csak tehették. Attilának neve is A j-T e I alakban „Hold-Föld"-et jelentett, de csak az európai népek At'ila-nak ejtették ki nevét. A németek azonban helyesen ejtik ki ma is Eitel alakban. Ajtel-fi, A j t e l-a azt is jelenthette „holdföldi". Nem hihető el, hogy egy hun vezér ne olyan nevet viselt volna, ami nem hun-török eredetű, hiszen a fiai sem európai, hanem ázsiai nevet viseltek u.m.:Ellak (éj-lak), Dangisik, Emnedzer, Uziindur, Gheizm és H e rn a k az akkori nyelvdialektusok hangzásával.

Ha valóban igaz „Etelköz" története, akkor A j t e I- köz (kuzu) csakugyan azt jelentette: „Holdföld-köz" a Don és Volga közti területnek ilyen neve. De a folyamnak is adhattak hasonló nevet Aj tel. Etil Etet alakban.

Volt az ázsiai népnek egy Tur-istenük is. A grön- Iandi-eszkimó4ndiánus nyelvben T u r a-nak6 nevezik a „ihold"-at. A „Holdbirodalmat" egykor Turáni a-nak nevezték, amely magába zárta az északi földeket sőt Ázsiának egy tetemes részét is. Hogy a turáni népek fajilag is egybe tartóztak, arról biztosat nem tudunk, de hogy kellett valami rokoni kapcsolatnak lenni köztük, azt joggal feltehetjük. T u r-rsten totemje az Ul volt, ezért T u r-U I a neve is. U I vagy U r azonos szó volt annak idején. U I u v. u I „nagy"-ot is jelentett.7) U I u-M a d z s a r a. m. „Nagy magyar" „Magyar-isten" s eféle. Ehhez hasonló isten volt a B og-U j „Holdvezér mely szót ma bagó j-nak ejtünk. Ö volt a hold-isten totemje az uhoroknál, hiszen U h u-nak is nevezik a bagojt. A mayák holdtotemje is a bagoj volt.

H a d-isten nevét sem hagyhatjuk ki e sorozatból. Talán ez a legkomplikáltabb isten-név az összes között, mert igen messzire kell visszanyúlnunk a legrégibb ősvallásba, hogy a nevét tisztán lássuk és meg